Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blogom. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: blogom. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 10., péntek

1 perc infó

Remek informatikai magazin indult a napokban, amely az 1 perc infó címet viseli. Az oldalon könnyen emészthető informatikai témák közül mazsolázhatunk úgy a hardver, mint a szoftver területéről. A frissen indult oldalnak olvasókra, Facebook-oldalának pedig követőkre és megosztásokra van szüksége ahhoz, hogy igazán naggyá váljék. Az oldal követői a cikkek elolvasásával vihetik közelebb a szerzőt céljaihoz. Amennyiben módotokban áll, segítsetek.

És hogy miért csapok neki reklámot pont ezen a blogon? Nos, nem titok, hogy az oldal életre hívása az én művem, mind technikailag, mind tartalmilag. Olyan oldalt szerettem volna alkotni, ami a kezdők (s majd később a haladók) számára segít eligazodni az informatika rejtelmesnek hitt, ám közel sem misztikus világában. Könnyed tippek és trükkök, leírások, útmutatók, később pedig rövid tesztek, amelyek megkedveltetik az informatikát az olvasóval. (Az első kvíz éppen ma került ki az oldalra.) Bízom benne, hogy sikerül egy jól futó oldalt készítenem, amit ti is megkedveltek majd.

Ha tetszik az oldal, kérlek, ajánld másoknak is! 



2016. augusztus 21., vasárnap

A Nagy Visszatérés

Jól van. Tudom én is. Nem szükséges szemrehányó pillantásokkal és gyöngyházként csillogó fogsorotok között elmorzsolt apró szitkokkal bombáznotok. Tudom, hogy nem írtam ide a blog születésnapja óta, dehát meg kell értenetek, metamorfózisban voltam. Az életem teljes átalakulásban van és ez bizony felborította a mérleget kicsit. Így aztán lassan, de biztosan egyensúlyt kellett találnom a járni- és futni kezdő gyermek felügyelete, a rá fordított idő, a családi élet, a vállalkozás és a szabadidő között. Bizonyára úgy tűnhet, hogy ez nem olyan nagyon bonyolult dolog, pedig de. Nekem nem ment egykönnyen. Néhány dolgot száműztem az életemből, néhány dolog jóval fontosabbá vált, aztán most úgy gondolom, hogy visszataláltam a csapásra.

Kezd újra látszani az út

Tisztában vagyok vele, hogy ilyen hosszú szünet a blog életében még nem volt, de így utólag visszagondolva tíz évente egyszer az ember megengedhet magának egy kis pihenőt. A nyár elején olyan mértékben szakadt rám minden egyszerre, hogy úgy éreztem, a blog már végképp nem fér bele az életembe. Aktívan dolgoztam, elvállaltam egy nagyobb munkát is és mindeközben gyermekem fejlődését is nyomon követhettem, napi sok órában. Estére pedig annak is örültem, hogy két fülem van és nem vagyok szatyor.

A teljes blogmentesség nálam kb. egy hónapig tartott. Nem hiányzott, nem gondoltam rá. Aztán ahogy telt az idő, egyre többször eszembe jutott, hogy csak jó lenne, csak jó lenne. De napra nap múlt, hétre hét és semmi előrelépés nem történt, egészen a mai napig, amikor ezt írták nekem:
ja, elegge elhanyagoltad. tudom, hogy nincs idöd, de erted... :)
Értem.

Holnaptól bizony itt poszt-áradat jön (egy ideig) és megtudhatjátok némi késleltetéssel, hogy mi történt velem a nyáron. Bár nem tudom, hogy érdekel-e egyáltalán valakit a néger hírlapárus vérző orra, az elkallódott és egy másik városban megtalált szemüveg, vagy egy furcsa hallókészülék története... akit mégis, azt máris ki kell ábrándítanom, mert semmi ilyesmi nem történt velem. De akkor mégis mi?

Holnaptól kiderül. :)

2016. június 9., csütörtök

Boldog tizediket! - Tíz éves a Thozoo naplója

Trüttrű, trüttrű! Megéltük: tíz éves lett az oldal. 1480 bejegyzés, 1712 komment, rengeteg beleölt energia és számtalan csodás perc!

Tíz éve még teljesen más volt a világ. Más volt az internet, más volt az internetezők összetétele és érdeklődési köre. Tíz éve még az interneten való publikálás egyik legjobb eszközének a blogolás tűnt: nagyon sok blogot olvastam napi rendszerességgel magam is, mert nagyon sokan vezettek internetes naplókat. Ez inspirált engem is egy saját blog létrehozására: erre, amit most olvasol. Aztán a világ megváltozott: az embereket a közösségi oldalak kapcsolják össze, a posztolás nem jelent mást, mint egy-egy jól sikerült képet feltölteni, vagy valaki más által posztolt bejegyzést továbbosztani és figyelni, hogyan szaporodnak alatta a lájkok. A tartalomgyártás a nagyátlag számára kimerül ebben. Nincs ebben semmi kivetnivaló: szeretnénk megosztani, amire büszkék vagyunk, ami tetszik nekünk, ami érdekel bennünket. Ez volt a célom ezzel a bloggal is, amikor 10 éve útnak indítottam. Manapság is ugyanez a cél, csak az eszközök változtak meg kissé.

Az elmúlt tíz év alatt nagyon sok mindenről írtam ezeken a hasábokon. Fátyolos szemmel gondolok vissza ma már megmosolyogtató bejegyzésekre, a gigantikus édességtesztekre, receptekre, életképekre, amelyeknek tárházává vált ez az oldal ékes lenyomatául annak, hogy mennyire megváltoztam én is és az én életem is tíz év alatt. Tulajdonképpen egyrészt azért is fogtam bele a blogírásba, mert rengeteg szabadidőm volt, amit szerettem volna valami "értelmessel", valami olyasmivel eltölteni, aminek maradandó nyoma lesz, ami képvisel valamilyen értéket. Szerencsére ezt nagyon sokan visszaigazolták nekem az évek során, sokaknak tetszettek az írások, amelyek az első években szép számban jelentek meg itt, majd később egyre fogytak. Nem lustaságból, tényleg nem: egyre kevesebb időm jut arra, hogy ilyesmikkel foglalkozzam, s jóllehet most is aludnom kellene, azt azért csak nem hagyhattam ki, hogy a 10. születésnapon, még éjfél előtt, írjak ide egy rövidet.

A blog fénykorában nem győztem olvasni és válaszolni a kommenteket. Aztán később a kommentek és kommentelők is elfogytak, így a blog (nagyon sok más bloghoz hasonlóan) kissé üressé vált: a meg-megjelenő írásokra nem reflektál már senki, viszont az oldalanalitika szerint azért járnak ide látogatók, noha közel sem annyian, mint a 2006-2008 közötti kezdeti időszakban, amikor szinte minden napra jutott egy újabb írás. Ma már nem jut: örülök, ha csendben le tudok ülni és szememet behunyva ki tudom pihenni azt, ami elmúlt és fel tudok készülni arra, ami következik. Így zajlanak egymás után a napok. Gyereknevelés van, munkahely van, vállalkozás van, amelyek mind-mind értem kiáltanak, de szétszakadni nem tudok, priorizálnom kell, s ennek bizony sokszor ez a blog esik áldozatául. (Meg még annyi minden más – no nem mintha panaszkodnék, hiszen jól megy a sorom.)

Megváltozott a világ, de tudjátok, hogy szeretek írni ide! Téged pedig, kedves naplóm, Isten éltessen a tizedik születésnapodon!


2015. október 30., péntek

Tibor közbeszól

Üdv, olvasók!

Én Tibor vagyok, a Thozoo naplója főhadiszállásának takarítója. Látom, nem nagyon szaporodnak a bejegyzések mostanában, ezért gondoltam, ha már a Tisztelt Főszerkesztő Úr nem hajlandó venni a fáradságot, hogy megossza veletek az életét, majd írok én. Szép munka a takarítás is, de ez a blog annyira el van hanyagolva, hogy ha nem írok ide valamit, egész biztosan elveszítem az állásomat. Mondjuk, nem irigylem a Főszerkesztő Urat, hiszen azt sem tudja, hogy hova kapjon. Éjt nappallá téve dolgozik a szerencsétlen. Volt olyan, amikor megsajnáltam, de aztán mindig meggondoltam magam. Bevállalt ő mindenféle netes munkákat, aztán azokkal bíbelődik. Dúrja a kódot, építi a web jövőjét. Még flipperezni sincs ideje, azt se tudom, hogy mikor láttam játszani utoljára – pedig itt bent a szerkesztőségben bizony előfordult, hogy titokban löködte a vasgolyót órákig! Hol vannak már azok az idők...! Elmúltak.

Mostanában egyébként különösen nagy figyelmet fordít arra, hogy a gyermekének zenei ízlését a lehető legfinomabban kimunkálja, ezért meg is vásárolta az új Ákos CD-t, a Még egyszer-t. Tetszik neki piszkosul. Arra bezzeg van ideje, hogy azt hallgassa. Azt mondta, hogy majd ír róla kritikát, de persze nem jutott el odáig, itt van a monitorán egy sárga cetli, amire fel van írva. De aztán meg azt mondja minek írjon, a Kulturography sokkal jobban megfogalmazta, miről is szól ez a lemez. Olvasta itt nekem a minap, az Erasure-lemezes résznél már könnyezve röhögtünk, pedig igaz minden szó.

Ha már a gyereknél tartottam, el kell mondanom, hogy ő meg már majdnem fél éves, hihetetlen, hogy hogy elszaladt az idő. Játszanak sokat, forgatja azt a gyereket, meg emelgeti fel majdnem a plafonig. A kicsi meg visongat örömében! Édes egy kölyök, bírom nagyon. A minap is teszek-veszek, hát nem elvette a porrongyomat? A port lehet törölni itt egyébként, száll mindenre, az egész szerkesztőség ki van halva, mindenki megy a maga dolga után. Nem lesz ez így jó, azt mondom én, de persze nem én vagyok a Főszerkesztő, nem nekem kell tudnom. Én csak nem akarom, hogy megszűnjön a munkahelyem. Így aztán nagyon remélem, hogy a Tisztelt Főszerkesztő Úr, ha olvassa ezeket a sorokat, észbe kap végre és minőségi tartalmat nyújt az olvasóinak, akik egyébként rendületlenül látogatják az oldalt mind a mai napig, bár az utóbbi napokban már lefelé konyul a látogatottsági görbe. Ideje lenne feleszmélni!

Na, remélem, hogy eme üzenetem megteszi a hatását. Ha sorban jönnek a posztok, akkor elértem, amit akartam és talán az állásom is megmarad. Ha nem jönnek, akkor nagy valószínűséggel kirúgott ez a mocsok és kereshetek másik állást.

Minden jót kívánok nektek!

Tibor,
a takarító szakszemélyzet

2015. június 9., kedd

9 évesek lettünk!

Nem mondhatnám, hogy túlzottan sok blog büszkélkedhet el azzal olvasói számára, hogy megérte a 9. évfordulóját is. Pedig nálunk pontosan ez történt, 9 évesek lettünk a mai napon. :) Minden évben leírom, hogy álmomban se gondoltam volna, hogy idáig eljutok, s ez valóban így is van. Annak idején csak kósza hóbortnak indult a blogírás, aztán szépen kinőtte magát, annyira, hogy életem részévé vált.



A napló eddigi 1431 bejegyzéséből a jobb oldali archívumban mindenki találhat magának kedvére való olvasmányt. Ha röviden össze akarnám foglalni az elmúlt évet (a teljesség igénye nélkül), volt itt albummegjelenés, nyereményjátékkal, eddigi legjobb mobilom megvásárlása (némi buktatóval az elején), sporteszköz-beszerzés okosba', lakodalom, dínomdánom, játékbemutató, csapatépítő tréning, aztán tavaszi fáradtság, majd belevágtam életem egyik legnagyobb programozási projektjébe, ledobtam újabb 10 kilót, s nemrég pedig megszületett a kisfiam, aki már lassan egy hónapos.

Rohan az idő, pajtások! Ünnepeljetek velünk, igyunk valami hűtött finomságot ezen a forró napon!

2014. június 9., hétfő

8 éves a Thozoo naplója

Álmomban sem reméltem volna 2006. június 9-én, amikor megírtam az első bejegyzést ebbe a blogba, hogy 8 év múlva is aktív lesz az oldal. Azonban úgy fest, mégiscsak így van, hiszen a mai napon ünnepli a Thozoo naplója a 8. születésnapját!

Boldog születésnapot!

Az elmúlt nyolc évben 1358 bejegyzést írtam, ezzel 138296 oldalletöltést tudhatok magaménak, ami sokkoló szám. Köszönöm annak az idők folyamán változó, átlagosan napi 50 lelket számláló látogatói tábornak, hogy velem tart és újra meg újra erre az oldalra kattint. Nyilván ők képben vannak az elmúlt évet illetően, annak azonban, aki néha lazított, íme egy kis keresztmetszet az elmúlt év érdekességeiből, lehet pótolni! :)


Lapozzátok fel a napló többi oldalát is és ünnepeljetek velünk eme ragyogó napon!

A szerkesztőség

2013. június 18., kedd

Iskoláskorúak lettünk: 7 éves a Thozoo naplója!

Örömmel jelenthetem be, hogy a Thozoo naplója megérte a 7. életévét is! Egy blog számára ez az életkor már igencsak számottevő, meglehetősen kevés internetes napló büszkélkedhet ennyi bejegyzéssel és ilyen évekre visszanyúló kronológiával. A kissé csökkenő bejegyzésszám ellenére sem apad a látogatói bázis, örülök neki, hogy sokan vagytok és bár hullámokban látogattok bennünket, mégiscsak érdemes még ide írni. A bodzaszezon, az iskolakezdés, vagy egyéb törzsi ünnepek hatására sokan a Google-ön keresztül jutnak el hozzánk, mégis tudom, hogy vannak törzsolvasók, akik alig várják az újabb cikkek megjelenését. Idei célunk, hogy a tavalyinál több bejegyzés kerüljön a blogba, így talán meg tudjuk fordítani a jelenlegi trendet. Legyetek velünk, látogassatok bennünket és olvassátok a bejegyzéseinket!

Boldog 7. születésnapot!

Az elmúlt évadból az alábbi cikkeket ajánljuk (ha esetleg kimaradtak volna):


Ünnepeljetek velünk, legyen szép napotok! 
A szerkesztőség

2012. június 20., szerda

Ponthu

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

Aki éles szemű, annak feltűnt, hogy blogunk immáron a thozoonaploja.blogspot.hu címről is elérhető, sőt, a .com végződésű címről érkezők is ide lesznek irányítva setét mágia által. Ez a blogszolgáltató egyik újítása, én örülök neki, elvégre magyar nyelvű blog legyen ponthus! Ha később a .com végződésre nem jönne le a blog, tessenek a .hu végződésűvel próbálkozni!

Szolgálati közleményünket olvashatták.

2012. június 9., szombat

6 éves a Thozoo naplója

Boldog születésnapot!

Kedves Olvasók!

Örömmel jelentem be, hogy ma 6 éves a Thozoo naplója. Az elmúlt években egy híján 1200 bejegyzés került bele. Az elkövetkezendő időben, ha még lesz pénzünk internetre, továbbiakkal fogom bővíteni a sort. :-) Köszönjük annak a napi 120 látogatónak, aki olvassa a blogot, örömünkre szolgál itt a szerkesztőségben, hogy ennyien vagytok. Örülünk a rajongásnak is és annak, hogy várjátok a történeteket (ezt onnan lehet tudni, hogy a látogatók száma hirtelen megugrik, ha nincs új bejegyzés, bizonyára nézegetitek, hogy írtam-e már). Osztozzatok velünk az örömben, a teljes szerkesztőség nevében kívánok mindenkinek szép napot! Mi egész nap mulatunk, szól a zene és zsiráfpörköltet főzünk az udvaron. :-)

Ezennel kezdetét veszi a Thozoo naplójának 7. évada.

2011. szeptember 1., csütörtök

Első nap az iskolában

Na, hirtelen azt sem tudom, hogy mihez kapjak. Kezdem ott, hogy (technikai információ) frissült a Blogger kezelőfelülete, aztán most kattogok össze-vissza, mint aki nem vágja. Pedig vágom, vágom én! Egy kicsit ilyen Google Dokumentumok-szerű lett a szerkesztőfelület, még szokni kell, annyi azonban bizonyos, hogy sokkal letisztultabb. Természetesen ebből ti, ha nem írtok blogot a Bloggeren, semmit sem láttok, elégedjetek meg annyival, hogy gusztusosabb lett az egész és nagyobb kedvem is van írni.

Na, de nem is erről akartam itt megosztani a gondolatokat a mai nap folyamán, hanem arról, kedves barátaim és üzletfeleim, hogy elkezdődött az iskola, de bizony ám, hogy elkezdődött! Olyan nagyon tanítottunk ma már, hogy szakadt rólunk a víz. És ehhez a mai kánikulának semmi köze! Az első három óra osztályfőnöki volt, örömmel tapasztaltam, hogy az osztályom mit sem változott. Gyakorlatilag onnan folytatódott minden, ahol abbahagytuk azt júniusban, alig változott valami. Leszámítva azt, hogy három ember távozott, egy meg jött, tehát mindent összevetve 33 lelket számlál az osztályom, s ez úgy néz ki, hogy év végéig kitart.

Aztán holnap meg hét órám lesz hirtelen. Évek óta nem volt pénteken órám, az egyetem miatt, de most aztán lesz. Azt sem tudom már, hogy miből készüljek holnapra, annyi minden van itten. Nem vagyok én ehhez hozzászokva, kérem! De majd hozzászokom, mert most aztán bele lettem dobva a mély vízbe, mind a harminc órámmal egy héten, ami azért nem kevés. De megbirkózom vele, nem kell engem félteni.

A félmacskánk rendkívül készséges, iskolába menet kikísér (a reggelije után), hazafelé jövet a kapuban vár (mert éhes). A hideg reggelek sem tántorítják el egyelőre attól, hogy megjelenjen és követelje a finom falatokat, kíváncsi leszek, hogy novemberben, amikor azért megreccsen már, itt lesz-e a macskabűre.

Kalandra fel!

2011. augusztus 25., csütörtök

Megújultunk!

Kedves Olvasók!

A 2006-ban blogunkra adott kabát kiment már egy ideje a divatból, éppen ezért radikális váltásra volt szükség. Amint láthatjátok, letisztult felületű, modern sablont kapott a napló. A szövegmező szélesebb lett, így a nagyobb monitorral/felbontással rendelkezőknek sem kell már a blog jobb oldalán lévő ürességet nézniük. A blogarchívum is egyértelműbbé, könnyebben kezelhetőbbé vált, így jobban el lehet mélyedni a régebbi bejegyzésekben. Remélem, hogy az új sablon (amelyet a napokban még folyamatosan bővítgetek majd) elnyeri a tetszéseteket. Szívesen olvasnám ezen bejegyzés hozzászólásai között a véleményeteket az új dizájnról.

További kellemes böngészést kíván,

a főszerkesztő

2011. június 20., hétfő

Érdekes adatok az 1111-ről

11 érdekes adat az 1111-es számról:

  • 1111-ben Magyarország uralkodója I. Géza fia, Könyves Kálmán volt.
  • 2007. február 17-én 1111 millió forintot lehetett nyerni az ötöslottón, de ezt senki nem vitte el. Másfél hónappal később, március 31-én nyert a szerencsés egy ennél nagyobb, 1789 millió forintos nyereményt. Megérte várni. :)
  • A Maros-bükk 1111 méter magas.
  • 1111 a négyzeten egy igen szép palindrom (visszafelé is ugyanúgy olvasható) számot ad: 1234321.
  • Az 1111 Reinmuthia a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida.
  • 2008-ban adták át az M7-es autópálya Balatonkeresztúr-Nagykanizsa közötti 37 kilométeres szakaszát. Ezzel Magyarországnak éppen 1111 kilométernyi autópályája lett. (Azóta körülbelül plusz 200 kilométer került építésre.)
  • A Thozoo naplójának oldalait 1 hónap alatt megközelítőleg 1111 alkalommal töltik le.
  • Bulgáriában nemrég 1111 méteres padot készítettek, ami több mint kétezer embernek kínál ülőhelyet.
  • 1111 a fél bájton ábrázolható legnagyobb szám, értéke tízes számrendszerben 15. Ez az oka annak, hogy a régi DOS-os rendszerek csak 16 különböző színt (0-15) és 8 különböző háttérszínt (0-7) tudtak megkülönböztetni. Ez összesen 7 bit, a maradék 1 bit a villogó szövegeknek volt fenntartva (ha a bit értéke 1 volt, a szöveg villogott, ellenkező esetben pedig nem). Így összesen 8 bit=1 bájt volt a színek tárolására szolgáló tárhely egy karakter esetén.
  • A magyarok 1111 éve hódították meg a Dunántúlt.
  • Idén, november 11-én délelőtt a digitális órák egy egész másodpercig 11-11-11, 11:11:11-et fognak mutatni.
Önök a Thozoo naplója 1111. blogbejegyzését olvasták. :) Köszönjük kitartó figyelmüket.

2011. június 14., kedd

Kiégetett

Kiégetett a mai nap: túl vagyok majdnem a bizonyítványok és a törzskönyv megírásán, ami ilyenkor június derekán mindig elborzaszt. Nem is olyan régen (mintegy három éve) írtam arról egy passzust, hogy ilyenkor a tanév végén mi az osztályfőnök dolga, akkor még ugyan papír alapon történt majdnem minden, de ne higgye senki, hogy az elektronikus naplóval olyan sokat javult a helyzet. Tény, hogy a törzskönyvet egy az egyben lehetne nyomtatni az elektronikus naplóból is, ennek ellenére mi kézzel töltjük ki azt és vonalkázunk rendületlenül – ettől meg aztán még mindig hidegrázásom van.

Kicsit durva, hogy a jegyek beírása a 35 bizonyítványba és a törzskönyvbe 2-3 órát vett igénybe, a másik (összeadtam) 14 órát az éves óraszámok, a résztantárgyak neveinek beirkálása, valamint a vonalkázás tette ki. Így aztán joggal mondhatom, hogy ezen a napon én kiégtem ebben a munkában, de lényeg a lényeg, hogy a finisébe érkeztem már, így aztán holnap még vagy 200 pecsétet nyomkodok a bizonyítványra, törzskönyvre, vegyesen kör- és hosszúpecsétet, hogy ne legyen annyira unalmas, összeolvasok valakivel bizonyítványt, törzskönyvet és naplót, aztán részemről a munkának ez a része el van felejtve (ez még legalább 2-3 óra lesz). Évzárón odaadom a tanulóknak a biziket, hogy otthon megdicsérjenek mindenkit érte, aztán meg rendületlenül, sőt: kíméletlenül készülni fogok a záróvizsgámra.

Ne higgye senki, hogy az iskolai ügyek intézése közben nem figyelem folyamatosan, hogy zajlik a szavazás az oldalon. Az eddigi állás szerint a blogot olvasók legnagyobb része vagy indulása óta olvassa a naplót, vagy 3-4 éve. Az 1-2 éve, vagy pár hete, hónapja minket olvasók kisebbséget alkotnak, tehát mondhatjuk, hogy egy masszív olvasói közösség tekinti meg nap mint nap a blogot, remélve, hogy új bejegyzés lesz rajta. Ez mindenképpen hízelgő, köszönöm mindannyiótoknak.

Ma ennyire futotta, mivel agyilag zokni vagyok, holnap talán tartalmasabb bejegyzés következik. Ma még feltöltök egy liliomot a PhotoStream-re, ami igazán szép, de aztán tényleg takarodok a gép és az íróasztal környékéről. :) Kellemes estét és éjszakát mindenkinek!

2011. június 9., csütörtök

5 éves a Thozoo naplója

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Minden blog életében vannak fordulópontok. 100. bejegyzés, ötszázadik, ezredik... áh, ezeken mi már régen túl vagyunk. Örömmel jelenthetem be, hogy éppen ma 5 éves a Thozoo naplója! Remélem, hogy az olvasók együtt örülnek velünk ezen a jeles napon. Mi itt a szerkesztőségben számolatlanul pukkantjuk a pezsgőt, szórjuk a konfettit, hogy holnap, amikor újra egy dolgos hétköznap virrad fel ránk, takaríthassunk. :) Érdekes és egyben örömteli, hogy ez a nap ebben a tanévben az utolsó munkanapomra is esik egyben, minekutána még inkább lehet mulatni, sztorizgatni hajnalig (utána majd sütünk palacsintát). Mivel imádjuk a kérdőíveket, ami jelzi, hogy élő ember is olvassa a blogot, óvatosan elő is hozakodom a farbával:



Köszönjük a választ!

Örüljetek együtt velünk, hogy ilyen sokáig húzzuk! Mulassunk, nevessünk, dáridózzunk kedvünkre!

2010. december 31., péntek

Boldog új évet!

Sikerekben, eredményekben, örömökben és anyagiakban gazdag boldog új évet kívánunk a blog minden egyes olvasójának!

2010. december 29., szerda

Mi történt 2010-ben?

Kedves olvasóink, év végi összefoglaló írásunk következik. Akik esetleg nem követik rendszeresen a napló hasábjain írottakat, azok most bepótolhatják a hiányosságokat, hiszen az év során elkövetett írásokból mazsolázunk.

Mi történt 2010-ben? A januári vizsgaidőszak igencsak húzós volt, de szerencsésen abszolváltam az összes vizsgát, és vizslató tekintettel vetettem bele magam az új félévbe. Hihetetlen, hogy ezen év elején még csak másodféléves voltam, most meg hamarosan végezni fogok. Rengeteget utaztam, egy alkalommal eltűnt a jegyem is, és szibériai viszonyok között, sötétben és hidegben, majdnem megbüntetett engem a vasúti rend szigorú őre. Gizel néném besokallt a hótól, hirtelen el is mondott ëgy verset hozzája, de ettől sem lett kisebb a hó mennyisége. Aztán építettünk egy szuper hóembert, amiről videó is készült.

Februárban harminc éves lettem, ami nem kis szám, ha az életkorokat tekintjük, bár éltesebb korú emberek szerint ez még semmi. Volt, aki azt mondta, hogy mit tudok én az életről, hiszen még börtönben sem voltam. :-) Bizonyára nincs összefüggés, de amióta harminc lettem, azóta aztán minden egyes tagom sajog. Ahogy kitavaszodott, életemben először fűrészt ragadva estem neki a fáknak, hogy a kert rendezettebb képet mutasson. Március végén hírt adtam arról, hogy egy új zenei album van készülőben, és az első számot már teljes hosszában is meg lehetett hallgatni. Április elején, mondhatni késleltetett születésnapi ajándékként új számítógépet vásároltam (atyaúristen, már több, mint 8 hónapja volt?!), amit azóta is nagy örömmel használok, bár a beadni való szirszarok miatt legtöbbször ezen is csak a Word megy. :-) Pihenésképpen azért néhány játékkal ki szoktam próbálni, hogy mit bír a rendszer. Az osztályommal április végén főztünk a szabadban, aztán szakszervizbe került az autónk. Legalább megtudtam, hogy milyen profi módon szervizelnek a magyarok kisvárosunkban.

Májusban elkezdődtek a felhőszakadások, úszott az utcánk nem egy alkalommal. Júniusban érettségi jegyző minősítésemben igencsak szép tanulmányt fogalmaztam arról, hogy hogyan kell tisztességesen vonalkázni, július elsején pedig megjelent az egyik nagy büszkeségem, a Sláger című album, ami azóta is elérhető teljes egészében, mp3 formátumban, és még saját weblapot is kapott. Ebben az évben jutottam el odáig, hogy a naplómban megszületett az ezredik bejegyzés, ami nem kis teljesítmény egy blog életében, ezt azért hozzá kell tenni. Ezt megkoronázandó, a pottyantós budiról is értekeztem, csak amúgy sommásan. Augusztusban nyaralni mentünk, Esztergomot és környékét fedeztük fel, a négy napról négy bejegyzés született az augusztusi cikkek között. Voltunk a vidámparkban és az állatkertben is, ami felejthetetlen élmény ennyi év után újra.

Szeptemberben újra elindult a suli, de más dolgok is történtek. Összeszereltünk egy Fargót, utána pedig elkezdtem lázasan tanulni az egyetemi vizsgákra, közben persze minden fontosabb volt, mint maga a tanulás. Mackótól megtudhattuk, hogy hogyan készül a medvecukor, a reppergyerek pedig újra belehasított a tutiba, és feldolgozta saját remekművét, 2010-es hangzással.

A fontosabb dolgokat kiemelve, azt hiszem ennyi történt a 2010-es évben a blog háza táján. Az új évben is kellemes olvasást kívánok mindenkinek, gyertek sokszor! :-)

2010. július 2., péntek

Ezredik bejegyzés

Ezer bejegyzés a Thozoo naplója blogon. A könnyed stílusú, fogyasztható háziblog valamivel több mint négy év után elért az ezredik bejegyzéshez. A bloggert kértük, foglalja össze érzéseit, gondolatait.

– Verejtékes út áll mögöttem – mondja a szerző, s elmorzsol egy könnycseppet bal szeme sarkában. – Annyi mindent lehetne mondani erről a blogról... és mégis, hirtelen azt sem tudom, hogy hol kezdjem.
– Kezdd ott, ahol mindenki szokta: hogyan kezdődött?
– Jah, erről már beszéltem régebben, így erre felesleges lenne kitérni, azt hiszem. A miérteket és a hogyanokat akkor már megbeszéltük. Hihetetlen, de az az 521. bejegyzés volt. És most itt állunk az ezrediknél... – újabb könnycsepp, de most a jobb szem sarkában elmorzsolva.
– Ennyire érzékenyen érint a dolog?
– Persze. Összenőttünk, én és a naplóm. Ha valamit ki kell írnom magamból, vagy valami éppen foglalkoztat, azt itt gyűjtöm össze.
– Vannak különösen kedves bejegyzéseid?
– Nos, igen, ebből az ezerből akár egy könyvre valót is lehetne válogatni. Kimondottan kedves bejegyzéseim a tényfeltáró-megmagyarázó jellegűek, amik régebben voltak jellemzők, ilyen pl. a kínai bronztükörről született írás. De szeretem Gizel nénéd történeteit újra olvasni, néha elmerengek régi napokon. Legtöbbször viszont a mindennapok leírásán is jót tudok szörnyülködni. Vagyis inkább azon, hogy mennyit változott a világ.
– Ennyire nyomon lehet követni a világ változásait a sorokból?
– Hogyne. Itt van például ez aktuális merengő bejegyzés, amiben egyrészt azon szörnyülködöm, hogy mikor lesz még 2010. október 21-e (most meg hamarosan itt van, érted), másrészt meg annyira máshogy gondolom én már egyik-másik dolgot, amit ott leírtam.
– Nagyon feljött az utóbbi időben a YouTube videosávod - szinte kiegészíti a blogot.
– Nos, igen. A technika fejlődésével egyre inkább próbálom tartani a lépést, így néha videó is készül. Már ketten fel is iratkoztak rá, négy év alatt. :-) Jelenleg 30 videó van fent. Mobilommal olyannyira nagyon nem tudok jó felvételeket készíteni, saját kamerám meg még nincsen. Akkor indul majd be igazán az ipar, ha arra szert teszek.
– Büszke vagy erre a blogra?
– Nos, azt hiszem, igen. Én tartalmasnak találom. Jól esnek a megjegyzések, amiket kapok, akár komment formájában, akár élőszóban. Egy ízben annyira panaszkodtam, hogy még fizetési prémiumot is sikerült kicsikarnom a munkahelyemen.
– Őrület, milyen korban élünk. Sok komment érkezik?
– Nos, átlagosan azt lehet mondani, hogy minden második bejegyzéshez jön egy-két hozzászólás. Van azonban egy bejegyzés, amiben a hajdan volt Chokito csoki hiányától szenvedek, azt hiszem az tartja a rekordot, 36 kommenttel.
– Milyen jövőképet vázolsz fel a bloggal kapcsolatban?
– Nos, nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. – Itt elmereng a blogger kicsit. – Én igyekszem a lehetőségekhez mérten blogolni. Manapság már csak havi egyszer nézem meg a látogatottsági adatokat, és a grafikonon lévő szakadékoktól sem kapok idegsokkot. Elértem abba a stádiumba, amiben akkor voltam, amikor az egészet kezdtem: azért írok ide, mert szeretek írni mindenféle dolgokról. Amíg úgy érzem, hogy tudok újat és érdekeset mondani, addig fogok írni. Hogy ez újabb 20 bejegyzést jelent, vagy kétezret, azt nem tudom megmondani.
– Köszönjük az interjút.
– Én köszönöm a lehetőséget. Ugyanakkor itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem minden kedves olvasónak az eddigi kitartását, érdeklődését. Jók vagytok a szeren. :-) Üdv és kösz mindenkinek,

[thozoo]
főszerkesztő


2010. június 9., szerda

4 év, 988 bejegyzés


Igyekezetem ellenére sem lett meg a blog 4. születésnapjára az ezredik bejegyzés. Mert ma, hölgyeim és uraim, percre pontosan negyedik éve annak, hogy a Thozoo naplója blog útjára indult 2006. június 9-én. A dicső kezdést hullámvölgyek kísérték látogatottságban, manapság azonban tartjuk a napi 25-30 látogatót. Azt hiszem, nem is kívánhatnék ennél többet egy személyes bloggal.

Azt, hogy mennyi mindenről esett szó a blog hasábjain, el sem lehet mondani. A közel ezer bejegyzésben bőven esett szó rólam, az engem érdeklő dolgokról. Időközben megszületett Gizel nénéd, képbe került a mackó és számos termékbemutatót is olvashatott az érdeklődő olvasó, amelyek során a számítógépes játékoktól kezdve a társasjátékokon át a gumicukrokig tártuk fel a minket körbevevő világ érdekes képződményeit. Az üres hassal netezőket a gasztronómiai témájú bejegyzésekkel próbáltuk meg arra bírni, hogy keljenek fel a gép elől, és készítsenek maguknak valami finomságot. Egy éve elindultak egyetemi tanulmányaim, azóta kicsit megcsappantak a bejegyzések, de most már illő lesz rákapcsolnom, ugyanis az első évnek vége a suliban, nyáron pedig lesz időm többet írni.

Nem is fűzök túlzottan sok mindent ide: ünnepeljetek velünk! Szép napot kívánunk minden olvasónknak!

2009. október 31., szombat

Érdekes adatok a 900-ról

  • Az Asus Eee PC 900 kijelzőjének képátlója 9 inch.
  • Idén 900 éves a Magyar Országos Levéltár legrégibb eredetiben fönnmaradt oklevele, Könyves Kálmán veszprémvölgyi kiváltságlevele.
  • A mai napon Budapesten 3 darab vonaljegy 900 forintba kerül.
  • Rövidesen a 900 MHz-es sávon lehetővé válik a nagysebességű UMTS adatátviteli technológia alkalmazása, így az árnyékolt helyen élők is hamarabb juthatnak gyors mobilnethez.
  • Az elmúlt esztendőben a román vonatok a rengeteg gond és hiányosság miatt időben mintegy 900 napos késést gyűjtöttek össze.
  • Észak-Amerikában az emelt díjas hívások körzetszáma: 900.
  • Szombathely és Debrecen távolsága közúton oda-vissza kb. 900 kilométer.
  • A 900 nanométer hullámhosszú fény a közeli infravörös tartományba tartozik.
  • A 900-as szám osztható számjegyeinek összegével.
Önök a Thozoo naplója 900. bejegyzését olvashatták. Nagy hajrával megyünk előre az ezredik bejegyzésig! :-)

2009. július 24., péntek

Felvételi és újabb díj

Hol is kezdjem, hol is kezdjem... igazából két dologról szeretnék itt a blog hasábjain megemlékezni, hogy megmaradjon az utókor számára.

Az első, hogy tegnap este kaptam SMS-t, én, ilyet:


Ez azt jelenti, hogy ha minden jól megy, akkor ősztől a Budapesti Műszaki Főiskolán tolom két évig, és végre-valahára tényleg tanár leszek. Nagyon izgalmas időszaknak nézünk elébe. Perpillanat mondjuk egy porcikám sem kívánja a hétről-hétre történő utazást, és azt, hogy újra hallgató legyek, de ez idővel biztosan megváltozik. (Lehet, hogy külön erre szakosodott porcikát tenyésztek ki magamban, hogy legalább egy legyen belőle. :-)) Érdekes egyébként, hogy a három megjelölt iskolából csak itt voltam motivációs beszélgetésen, egy hónappal ezelőtt, és itt értem el a legkevesebb pontot. A Dunaújvárosi Főiskolán, ahová el sem mentem motivációs beszélgetni az érettségi miatt, rendkívül jó eredményeket értem el, még a kreditelismerési kérelmemet is elfogadták, holott ilyet nem is nyújtottam be oda. De ezáltal pontosan annyi pontom lett, amennyi a felvételhez szükséges. Győrben a Széchenyi István egyetemen bőven ponthatár fölé kerültem, de mivel a BMF a legelső, így oda megyek. Örülök neki, oda is szerettem volna. A győri suliról még annyit, hogy messze ők intézték legkorábban és legprofibban a felvételi eljárást: teljesen elektronikus úton lehetett velük villámgyorsan ügyet intézni, így le a kalappal... ha közelebb vagyok Győrhöz, biztosan őket választom.

Nem elég, hogy erre ittunk egyet, tegnap még az is kiderült, hogy újabb díjat kapott remek blogom, mégpedig egy (megkapaszkodol, nemzetközi!) One Lovely Blog Award boldog tulajdonosa lehettem, Endoril bloggerkolléga által. Köszönöm! Ugyanúgy, mint a közel egy éve kapott Kreatív blogger díj, ez is közösségi értéket próbál növelni azáltal, hogy már nem öt, hanempediglen hét blogot kell megemlítenem, amelyeket gyakorta olvasok, és persze értesítenem is kell őket. Hogy miért éppen hét... magam sem tudom. A nevezett blogokat méltatni is kell, persze. Mindenekelőtt hadd említsem meg Endoril kolléga veretes sorait, amellyel a Naplómat minősíti legalább olyan alázattal, mintha még mindig tanítanám, és hajtana az ISZCSA elmélet négyesre. :-)

Thozoo: Nincs mit tenni, blogügyileg ő a 'mentorom'. Legelső blog, amit olvastam, na és persze ennek hatására vágtam bele én is. Digitális naplóján nem csak életének néha bohókás mozzanatait követhetjük, de beleütközhetünk mindenféle érdekességbe, ráadásul akármilyen témában. Ő az, akitől sosem tudhatjuk, következőleg mire számítsunk.

Na. :-) Ott van a szeren.

Arra gondoltam, hogy mivel a körleveleket sem szoktam tovább küldeni, ígérjenek bármilyen csapást, most nem is említeném meg újra azokat a blogokat, amiket már a kreatív bloggernél felsoroltam (akkor is éppen csak ki tudtam szülni ötöt). Helyette hét olyan blogot sorolnék fel, amit biztosan elolvasok, ha észlelem a frissítésüket. Ezeket a blogokat nem ismerősök írják, de méltóak lennének a díjra, mert számos kellemes percet szereznek nekem.

  • Kecskerím: minden napra egy nyakatekert rím, mindenféle témában. Elindulása óta követem.
  • Daily dose of imagery: minden napra egy kép. Főként Toronto város életéből táplálkozik, ügyesen látja meg a témákat, részleteket.
  • Interfacelift: ezt még annak idején FroSt kolléga mutatta be, azóta is követem: remek háttérképek, mindenféle felbontásra, naponta többszöri frissítéssel.
  • Súlyosbítva azt, ami amúgy is: napirajz. Tintenpenkalandok durván. Tiborok, Klárák, Rönék. Alpári, de módfelett szórakoztató.
  • Wulffmorgenthaler: minden napra egy kép(regény), mely néha meglepő módon reálisan ábrázol egy aktuális témát. (Angol nyelvű.)
  • Freshome: lakberendezési blog, a legfrissebb trendek, bigyók a lakásba. (Angol nyelvű, sok képpel)
  • Vladstudio: egy weboldal, aminek szerzője hihetetlen dologból él: háttérképeket készít. Mobilra, PC-re, szoftverekhez, weboldalakhoz. Rajzol, fest, montázsol. Legtöbb munkája ingyenesen letölthető.
Hát ennyit mára, pajtások. Legközelebb valami egészen más jön.