Oldalak

2015. április 26., vasárnap

PHP - 8 év után újra

Valamikor régen, amikor még csak kóstolgattam a blogolást, nagyképűen azt mertem leírni, hogy mától belefogok a webprogramozásba. Ez akkor biztosan nagyon menő volt, de közel sem igaz: túl nagy falat volt nekem akkor egy komplett PHP-alapú rendszer áttekintése és menedzselése (ez lett volna a PHP Nuke), így hagytam az egészet a francba. Azóta is irigykedve néztem azokat, akiknek közük volt a webprogramozáshoz és mindenféle dinamikus, "élő" weboldalakat tudtak összerakni. Most azonban úgy hozta az élet, hogy nekem is rá kellett lépnem az útra és a PHP felé kellett kanyarodnom. Végre tisztességesen, magamat összeszedve kellett úrrá lennem a káoszon. És bátran mondhatom, barátaim, megcsináltam!

Megmondom őszintén, az első pár próbálkozás sikertelennek bizonyult: tök fehér, nem működő weboldalak, hatalmas szőrös hibaüzenetek, később pedig szanaszét esett oldalak váltogatták egymást a képernyőn, de amikor tanulmányaim során eljutottam ahhoz a felismeréshez, hogy a PHP szerveroldalon különböző feltételeknek megfelelően képes megírni egy weboldal HTML kódját, amit frissítésig javascripttel lehet módosítani, hirtelen minden világossá vált számomra. Mintha kinyitottak volna egy ajtót, amiből áradt a fény. Még a régi, már-már elfeledett programozó-ösztön is előbújt belőlem. Hirtelen annyi ötletem támadt, hogy le kellett őket írnom. Úgy éreztem, mintha nem férnének el a fejemben, egyszerre akartam mindent csinálni, de a rendszer azért türelemre intett. Egy elfelejtett pontosvessző, egy rosszul írt karakter és az eredmény egy teljesen tök fehér weboldal, hiszen a kód nem futott le szerveroldalon. Mintha csak azt üzente volna: ne kapkodjál, kisfiam. 

Az újdonság élménye még mindig képes inspirálni. Az első működő kód, az első sikeres kapcsolódás és lekérdezés a mySQL adatbázisból mind annyi erőt adtak, hogy voltak olyan órák, amikor teljesen kiesett a külvilág, és csak a fejlesztésre koncentráltam. Kedves nejem megértőnek bizonyult ezekben az órákban, elmondása szerint tudja, milyen vagyok, amikor programozok. És ennek ellenére is feleségül jött hozzám, elképesztő. :) Szükség lesz még a megértésére, hiszen számos fejlesztéssel töltött óra van előttem, ha véghez akarom vinni azt a projektet, amit elkezdtem, és aminek kódja már közelíti az ezer sort. A végeredmény ennek kb. ötszöröse lesz, nem számolva a különböző aloldalakat. Úgyhogy fejest ugrok és programozok tovább. Ha néha ritkábban írok, ti is legyetek megértőek. ;)

Nincsenek megjegyzések: