A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mackó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mackó. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. augusztus 27., hétfő
2010. november 11., csütörtök
2010. augusztus 18., szerda
Látogatás az Állatkertben
Egészen pontosan a Fővárosi Állat- és Növénykertben voltunk, merthogy az intézményt így hívják. Halvány gyerekkori emlékeim voltak a helyről, amiket most sikerült feleleveníteni. Lássuk, hogy miket is láttunk a kertben, pár szóval és képpel mutatnám be, hogy merre jártunk.
A Lepkekert remek élmény volt. Annak idején a Tomb Raider bizonyos pályáin repkedő lepkékről azt állítottam, hogy olyan hülyén vannak modellezve, mintha reumásak lennének repkedés közben. Be kellett látnom, hogy a soha-le-nem-szálló Nagy Kék Lepke ugyanúgy repül. Hiába, nehéz játék az élet, de a grafikája nagyon ott van. :-) Képünk a kisebb, néha-azért-leszálló Kis Kék Lepkét mutatja be:

Azt hiszem, hogy a prérikutyák kétségkívül a világ legaranyosabb állatai közé tartoznak. Nagyon mulatságosak a kis ufószemükkel meg a kövér pocok testükkel. Aranyosak az őrszemek, amik figyelik a ragadozókat és ha azok érkeznek, ugatnak, mint a kutya. :) Sajnos ilyet nem sikerült hallanunk, az állatkertben nyilvánvalóan nem sok ragadozó érkezett az elkerített területre. Érdekes az őrségváltás náluk: aki figyelt a távolba, egyszer csak hozzáfog enni, és valaki más kezd figyelni, látszólag minden külső jelzés nélkül váltanak. Érdekes...
A tevékben az volt a legérdekesebb, hogy olyan jó puha a szőrük, amire nem is gondoltam volna. Természetesen megsimogattuk a simogatást nagyon szerető és ezért (meg a Zoo-csemegéért) sorban álló állatokat.

A jegesmedvében az volt a legmeglepőbb, hogy hatalmas a mancsa... valahogy kisebbre emlékeztem. Nagyon durva volt egyébként az időjárás, legalább 35 fok volt aznap, szegény maci nem kicsit szenvedett hatalmas bundájában.

Itt házi medvénk is kíván szólni:

Menjünk is tovább, máris a kis szerelmes vidráknál vagyunk. Hihetetlen aranyos állatok a vidrák, kicsit nyomozva utánuk még az is kiderül, hogy a menyétfélék családjába tartoznak, meg az is, hogy a kemény héjú kagylókat a tengerfenékről felhozott kövekkel ütögetve törik fel, így azon kevés állat közé tartoznak, amelyek tárgyakat használnak.

Egész délelőtt a zsiráfokat kerestük, aztán nagynehezen az orrszarvúk után meg is találtuk őket. Éppen etetés-idő volt, szabad volt a zsiráfokat Zoo-csemegével etetni a látogatóknak, de sokaknak nem az volt az élmény, amit vártak. A zsiráfok ugyanis nyálas nyomot hagytak a tenyéren, amit sokan nem tudtak hová törölgetni. Valószínűnek tartom, hogy ezen a napon a mosógépek rengeteg zsiráfnyálas nadrágot mostak. :) Én nem etettem, viszont készült közös kép.

Természetesen ezen kívül még számos állatot láttunk, de mindegyikre kitérni lehetetlenség, meg talán nem is célszerű. Jól éreztem magam és nekem a bemutatott állatok tetszettek a legjobban. Azt hiszem, pár évre megint megvan az élmény. Az állatkert még mindig kellemes kikapcsolódás, érdemes meglátogatni. Érdemes csekkolni a Thozoo PhotoStream új képeit a jól sikerült állatkerti fotókért. :)
A Lepkekert remek élmény volt. Annak idején a Tomb Raider bizonyos pályáin repkedő lepkékről azt állítottam, hogy olyan hülyén vannak modellezve, mintha reumásak lennének repkedés közben. Be kellett látnom, hogy a soha-le-nem-szálló Nagy Kék Lepke ugyanúgy repül. Hiába, nehéz játék az élet, de a grafikája nagyon ott van. :-) Képünk a kisebb, néha-azért-leszálló Kis Kék Lepkét mutatja be:

Azt hiszem, hogy a prérikutyák kétségkívül a világ legaranyosabb állatai közé tartoznak. Nagyon mulatságosak a kis ufószemükkel meg a kövér pocok testükkel. Aranyosak az őrszemek, amik figyelik a ragadozókat és ha azok érkeznek, ugatnak, mint a kutya. :) Sajnos ilyet nem sikerült hallanunk, az állatkertben nyilvánvalóan nem sok ragadozó érkezett az elkerített területre. Érdekes az őrségváltás náluk: aki figyelt a távolba, egyszer csak hozzáfog enni, és valaki más kezd figyelni, látszólag minden külső jelzés nélkül váltanak. Érdekes...
A tevékben az volt a legérdekesebb, hogy olyan jó puha a szőrük, amire nem is gondoltam volna. Természetesen megsimogattuk a simogatást nagyon szerető és ezért (meg a Zoo-csemegéért) sorban álló állatokat.

A jegesmedvében az volt a legmeglepőbb, hogy hatalmas a mancsa... valahogy kisebbre emlékeztem. Nagyon durva volt egyébként az időjárás, legalább 35 fok volt aznap, szegény maci nem kicsit szenvedett hatalmas bundájában.

Itt házi medvénk is kíván szólni:

Menjünk is tovább, máris a kis szerelmes vidráknál vagyunk. Hihetetlen aranyos állatok a vidrák, kicsit nyomozva utánuk még az is kiderül, hogy a menyétfélék családjába tartoznak, meg az is, hogy a kemény héjú kagylókat a tengerfenékről felhozott kövekkel ütögetve törik fel, így azon kevés állat közé tartoznak, amelyek tárgyakat használnak.

Egész délelőtt a zsiráfokat kerestük, aztán nagynehezen az orrszarvúk után meg is találtuk őket. Éppen etetés-idő volt, szabad volt a zsiráfokat Zoo-csemegével etetni a látogatóknak, de sokaknak nem az volt az élmény, amit vártak. A zsiráfok ugyanis nyálas nyomot hagytak a tenyéren, amit sokan nem tudtak hová törölgetni. Valószínűnek tartom, hogy ezen a napon a mosógépek rengeteg zsiráfnyálas nadrágot mostak. :) Én nem etettem, viszont készült közös kép.

Természetesen ezen kívül még számos állatot láttunk, de mindegyikre kitérni lehetetlenség, meg talán nem is célszerű. Jól éreztem magam és nekem a bemutatott állatok tetszettek a legjobban. Azt hiszem, pár évre megint megvan az élmény. Az állatkert még mindig kellemes kikapcsolódás, érdemes meglátogatni. Érdemes csekkolni a Thozoo PhotoStream új képeit a jól sikerült állatkerti fotókért. :)
2010. június 5., szombat
2010. április 29., csütörtök
Főztünk a szabadban
A minap kisebb vendégséget csaptunk itthon. Ballagó osztályom tiszteletére paprikás krumplit főztünk a gyepen, kisebb lovardányi udvarunkban.
A közel 40 vendég hamarosan megérkezett, és miközben Gergővel és Zsoltival a paprikás krumplit készítettük össze, kialakultak kisebb társaságok, akik a maguk csendességében szürcsölték a komoly és komolytalan nedűket.
Ezen itókák fogyasztása csempészett némi pírt az arcokra és jókedvet a lélekbe, de ez csak jót tett, hiszen ennek köszönhetően fesztelen társalgás alakulhatott ki közöttünk.
Telt-múlt az idő, a paprikás krumpli rotyogott a maga csendességében. A vendégek jól érezték magukat és egyre jobban kurjongattak, majd kis idő eltelével cigánynótákkal is múlatták az időt. Mire az ég beborult, és egy-két szem eső is esett, a paprikáskrumpli is elkészült. Lidl-krumpliból nem jó főzni, ez talán most mutatkozott meg a legjobban: 2 perc alatt vált a ropogós krumpliból szétfőtt, de többek szerint jó ízű massza. A lányok, hogy a helyzetet mentsék, gyorsan galuskát gyártottak, amit gyorsan a krumpliba szaggattak, hogy ettől némi állag-javulás következzen be.
A társaság kedélyesen mulatozott, én többekkel beszélgettem, miközben alkonyatra a krumplinak megszületett a végleges formája. A főzelékszerű masszából végigkínáltam mindenkit, aki csak óhajtott a termékből fogyasztani.
Ëgyetëk, vëgyetëk, lelkeim!
A közel 40 vendég hamarosan megérkezett, és miközben Gergővel és Zsoltival a paprikás krumplit készítettük össze, kialakultak kisebb társaságok, akik a maguk csendességében szürcsölték a komoly és komolytalan nedűket.
Ezen itókák fogyasztása csempészett némi pírt az arcokra és jókedvet a lélekbe, de ez csak jót tett, hiszen ennek köszönhetően fesztelen társalgás alakulhatott ki közöttünk.
Telt-múlt az idő, a paprikás krumpli rotyogott a maga csendességében. A vendégek jól érezték magukat és egyre jobban kurjongattak, majd kis idő eltelével cigánynótákkal is múlatták az időt. Mire az ég beborult, és egy-két szem eső is esett, a paprikáskrumpli is elkészült. Lidl-krumpliból nem jó főzni, ez talán most mutatkozott meg a legjobban: 2 perc alatt vált a ropogós krumpliból szétfőtt, de többek szerint jó ízű massza. A lányok, hogy a helyzetet mentsék, gyorsan galuskát gyártottak, amit gyorsan a krumpliba szaggattak, hogy ettől némi állag-javulás következzen be.
A társaság kedélyesen mulatozott, én többekkel beszélgettem, miközben alkonyatra a krumplinak megszületett a végleges formája. A főzelékszerű masszából végigkínáltam mindenkit, aki csak óhajtott a termékből fogyasztani.
Ëgyetëk, vëgyetëk, lelkeim!Azt hiszem, az étvágyra nem lehet panasz: a 3 kiló hagymából, 20 kiló krumpliból és rengeteg liter vízből főzött kajára volt kereslet, mindenki tápolt amennyit csak tudott belőle.
Krisztián és Bence pókerarccal esznek,
Józsi mulat, Sanyi kolbász után kutat.
Krisztián és Bence pókerarccal esznek,Józsi mulat, Sanyi kolbász után kutat.
A vacsora után két részre szakadtunk. A csapat egyik része beült meccset nézni Megmondja a Mackóval...

... a másik része pedig kint mulatott és táncolt az akkor már leginkább csak mulatós zenére degradálódott mp3-válogatásra.

A buli egészen éjfélig tartott, az utolsó vendégek az akkor már szakadó esőben indultak el hazafelé. Az egyre fogyó vendégsereggel még jót beszélgettünk az éjszakában, jól éreztük magunkat és azt hiszem, emlékezetes partit sikerült összehoznunk. Örömmel tölt el, hogy még utoljára együtt lehettünk. Legyetek jók, srácok-jányok!
A bulin készült képeimet megtekinthetitek ebben a galériában. :-)

... a másik része pedig kint mulatott és táncolt az akkor már leginkább csak mulatós zenére degradálódott mp3-válogatásra.

A buli egészen éjfélig tartott, az utolsó vendégek az akkor már szakadó esőben indultak el hazafelé. Az egyre fogyó vendégsereggel még jót beszélgettünk az éjszakában, jól éreztük magunkat és azt hiszem, emlékezetes partit sikerült összehoznunk. Örömmel tölt el, hogy még utoljára együtt lehettünk. Legyetek jók, srácok-jányok!
A bulin készült képeimet megtekinthetitek ebben a galériában. :-)
2009. október 9., péntek
2009. október 5., hétfő
2009. június 9., kedd
2009. május 18., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


































