Oldalak

2013. október 29., kedd

Tök jó!

Húúú!

Most megijedtetek, ugye? Erre biztosan nem számított senki! Meg kell mondanom, pár nappal ezelőtt még én sem, de úgy sikerült, hogy beneveztem egy internetes tökfaragó bajnokságra és muszáj volt előállítanom ezt a remekművet. :) Olyan jól sikerült, hogy éppen semmi rémisztő nincs benne, sőt, azt kell mondjam, hogy a kis idióta tekintetű tökfej inkább csak mosolyt csal a nézelődő arcára, ahogy ott az avarban bujkálva riogatni próbál. 

A remekmű világosban

Az amerikai kultúrkörből átszivárgó Halloween ünnepkörre még soha életemben nem csináltam töklámpást, de azt kell mondjam: nem is olyan egyszerű ez, mint ahogy azt első látásra gondolja az ember. Nem kimondottan Halloween-tököt faragtam, hanem holmi takarmánytök volt, mi kezem ügyébe akadt, így igencsak erőltetni kellett a kést, hogy a megfelelő alakzatokat ki tudjam vájkálni a kemény héjából. Kb. 1 órányi munkával sikerült előállítani ezt a remekművet és – mint első töklámpásra – igencsak büszke is vagyok rá.


Talán nem is baj, ha nem rémisztget bennünket, csak mosolyt csal az arcunkra. Jövőre újra megpróbálom, ha tök lesz a közelben, hátha akkor kissé mérgesebb szemöldököt sikerül húznom neki! :) 

2013. október 22., kedd

Pinball FX 2

Eljött az ősz, így egyre inkább beszorulok a szobába. Persze csak akkor, amikor éppen nem a tonnányi lehulló falevelet kapargatom össze az udvaron, azért, hogy ne nézzen ki úgy a környék, mint ahol nem laknak. Bár közeledik a Halloween-ünnepkör, aminek kapcsán pont aktuális, ha a hideg őszi szél elsárgult faleveleket fújkál ide-oda az udvaron, én mégis ilyen rendmániás vagyok.

Ám igazából nem erről akartam írni, hanem arról, hogy ezek a hűvös őszi napok is tartogathatnak meglepetéseket. Nekem személy szerint az volt megírva, hogy újra összefussak egy régi szerelmemmel. Mit mondhatnék... meglepett a találkozás, de ugyanakkor örültem is neki. Hiszen ki ne lett volna gyerekkorában szerelmes a flipperekbe? Én fülig szerelmes voltam, írtam már eme blog hasábjain egy rövid értekezést erről. Egy hete pedig szembesültem azzal, hogy van új a Nap alatt és megismerkedem a Pinball FX 2 nevű szoftvercsodával.

Pinball FX 2

A játékhoz a Steamen keresztül jutottam hozzá: ingyenesen letölthető és a letöltés után 1 pálya (Sorcerer's Lair) ingyenesen és korlátlanul játszható. Az üzleti modell akkor kezd megmutatkozni, amikor már kezdjük megunni az asztalt, amin játszunk és valami újra vágyunk. Ekkor ugyanis vásárolnunk kell. Számos pálya közül választhatunk, amik egyenként 2,99 Euroba kerülnek (kb. 900 Ft), de van lehetőség 4 pályát tartalmazó csomagokat vásárolni 9,99 Euroért is (kb. 3000 Ft). Ahhoz képest, amennyi szórakozást egy-egy pálya nyújt, ez az összeg csak első hallásra tűnhet soknak, ugyanis amilyen gyönyörű ez a játék és amennyire tényleg azt nyújtja, amire egy flipper-rajongó vágyik, valójában aprópénz.

A játékkal csak óvatosan kell bánni. Annyira addikt, hogy simán mellette ülök 2-3 órát anélkül, hogy feltűnne az idő múlása. Ráadásul most még inkább küzdök vele, ugyanis volt, aki úgy gondolta, hogy megy ez a golyólövöldözés nekem, mint a nagyoknak és benevezett egy bajnokságra, ahol ugyan sereghajtó vagyok még, de érzem, hogy ezen a héten bejön a Nagy Kombó, aminek következtében a lista elejére száguldva porig alázok mindenkit.

A Shaman asztal

A játék irányítása szerencsére olyan egyszerű, mint a faék: egy-egy billentyű a karoknak, egy-egy billentyű a bal- és jobb oldali lökdösésnek, illetve egy a vertikális irányú lökésnek, illetve egy a kameraváltásnak (8 kameraállásból választhatunk). A feladat pedig nem változott (szerencsére) az előző generáció óta: minél tovább fenn tartani a golyót és minél több kombót, módot és mini-játékot megcsinálni, ezzel növelve a bónusz-szorzót és a pontszámunkat. A golyó fantasztikus sebességű száguldásának következtében szükség lesz minden egyes apró reflexünkre, hogy megadott idő alatt a megadott lyukba vagy sínre juttassuk azt, éppen ettől élvezetes a játék. A pályák nincsenek túlbonyolítva, de nem is egyszerűek, ráadásul mindegyikhez leírást is találunk, amelyben elolvashatjuk, hogy mikor hová érdemes lődözni a golyót és az egyes módokhoz hogyan jutunk hozzá. Rövid leírást a játékban találunk (ezt kb. 2 óra játék után érdemes elolvasni, amikor már képben vagyunk), illetve egy 6 órányi játék után hosszabb leírást a Zen Studios blogján böngészhetünk végig. Mindenképpen megéri ezeket a leírásokat végigolvasni, de csak azután, ha már tudjuk, hogy mit várhatunk egy-egy pályától, mi hol van, mert egyébként nem feltétlenül értjük vagy jegyezzük meg az összes lehetőséget. (Na és persze nem árt, ha tudunk angolul.)

A játék egyébként magyar fejlesztés, a játék Credits részében feltűnően sok magyar nevet olvashatunk. Éppen ezért minőségi munkáról van szó: anélkül, hogy a játékot kipróbáltad volna, hiába írok itt bármit. Egyszerűen fantasztikus, flipper-rajongóknak kötelező. Ha megtehetitek, támogassátok a fejlesztőket azzal, hogy megvásároltok egy pár asztalt. Én egészen biztosan így fogok tenni.


2013. október 13., vasárnap

SSD a házban!

Megmondom a frankót: sokkal előbb szerettem volna jönni ezzel a bejegyzéssel, amelyben végre lemérem az SSD sebességét a merevlemezhez képest, de a rengeteg operációsrendszer-frissítés, és a szervizcsomagok meg miegyebek hada csak mára kezdett lenyugodni, így csak most tudok mérni egy igazi leállítást, újraindítást. Igaza van minden nagyhajúnak, aki azt mondja, hogy a mérés nem lesz teljesen objektív, hiszen egy leharcolt rendszer merevlemezről való lemezolvasási sebességét és elérési idejét vetjük itt most össze egy viszonylag frissen telepített rendszerrel, azonban azt hiszem, hogy (végigolvasva több tesztet) magam is csak megerősíteni fogom azt, amit már oly sokan, oly sok helyütt. Ez pedig nem más, mint hogy egy SSD beszerzése drámaian (és itt a szó legszorosabb értelmében kell ezt venni) meg tudja lökni a rendszer teljesítményét. Ha ezt használjuk rendszerlemezként, hihetetlen dolgokat produkál a számítógépünk. Másodpercek alatt a nulláról elinduló operációs rendszer, 1 másodperc alatt betöltődő programok, villámgyors váltás az Alt-Tab-bal (akár teljes képernyőn futó játékprogramból ki az asztalra, majd onnan vissza), töltögetés és kerregés nélkül. Valóban hatalmas gyorsaságra számítottam, de ennyire talán nem gondoltam ezt komolyan. Teljes mértékben meglep, hogy mire képes ez az eszköz és hidd el: hiába olvasol róla, meg hiába tudod, hogy "gyorsabb mint a vinyó", ezt látni, sőt érezni kell.

Összehasonlító táblázatunk ím eképpen alakul:

EseményMerevlemezSSD
A rendszer huzamos használatát követő leállítás 39 mp (Kijelentkezés)
62 mp (Teljes leállás)
20 mp (Kijelentkezés)
23 mp (Teljes leállás)
A rendszer elindítása 32 mp ("Üdvözöljük!" megjelenik)
67 mp (Asztal megjelenik)
12 mp ("Üdvözöljük!" megjelenik)
15 mp (Asztal megjelenik)
Teljes elindulás
(Csevegőprogram + levelező + vírusirtó + Daemon Tools + Steam + Nvidia Control Panel + Google Drive)
4 p 5 mp (Indítástól)
2 p 58 mp (Az Asztal megjelenése után)
28 mp (Indítástól)
13 mp (Az Asztal megjelenése után)
Alkalmazások egyszerre történő elindítása
(C# fejlesztőkörnyezet + Google Chrome 4 lappal + FireFox 1 lappal + Total Commander + Corel PaintShop Pro Photo X5)
1 p 16 mp (Az utolsó (PaintShop Pro) program betöltéséig)16 mp (Az utolsó (PaintShop Pro) program betöltéséig)

Azért, hogy mindezt szemléletesen is ábrázoljam, ím egy diagram, ahol a kék sávok azt mutatják, mennyit kellett egy-egy műveletre várni merevlemez esetén, a narancs színű sávok pedig az SSD-vel történő várakozási időket szemléltetik.

Különbség a HDD és az SSD sebessége között

Megszemlélve a diagramot, jól látható, hogy minden indításkor betöltődő programmal együtt a rendszer 28 másodperc alatt üzemkész. Igazából már 15 alatt is, szóval nyugodtan lehet kattogni, de úgyis annyi ablak meg miegymás megjelenik, hogy azt a pár másodpercet már ki tudom várni. A 245 másodperces, indítástól a betöltődés végéig tartó idő helyett 28 másodperc! Ha százalékosan akarnám kifejezni, akkor az eddigi indítási időnek mintegy 11,4%-át kell csak várnom, mire a rendszer munkára fogható. A legnagyobb előny nyilván ott mutatkozik meg, ahol a merevlemez elvérzik: amikor a fejet mozgatja ("kerreg" a vincseszter), azalatt töltés nincs, csak fejmozgatás, így az rengeteg időt jelent. Mivel az SSD-ben nincs mozgó alkatrész, ezért ez is az oka, hogy gyorsabb az eszköz. Meg egy csomó minden más is (alapvetően más, gyorsabb technológia), melyekre részletesen most nem térünk ki. Csak arra, hogy mennyivel gyorsabb, ami az eddigiekből szerintem szuperül kiolvasható.

Örülök! :) Októberben karácsony, ilyen is ritkán van! :D

2013. október 9., szerda

Holnap: SSD a házban

Sikerült szert tennem egy SSD-meghajtóra. Illetve hát majdnem. A holnapi napra erős jelleggel ígérték be nekem az eszköz szállítását és remélem, hogy nem fogok csalódni, mert annyi bizonyos, hogy lelkileg kissé összetörök, ha nem lesz ebből semmi. Annyira jó arc nem vagyok sajnos, hogy ingyen jussak hozzá a kütyühöz (dolgozom rajta), minekutána kellemes pénzösszeget adtam a termékért. Szívből remélem, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket!

2011. július 2-án, tehát immáron 830 napja nyűvöm a jelenlegi rendszert. Bár karban van tartva, mégis érzem, ahogy az idők során lerakódott szenny s mocsok (frissítések, telepítés, eltávolítás stb.) gátol már engem a mindennapi munkában. Lassú és lomha a programok indítása, a komplett rendszer indításáról meg ne is beszéljünk... az valami katasztrófa. És éppen ezek azok az okok, amik miatt úgy gondoltam, hogy az új telepítést már nem merevlemezre, hanem SSD-meghajtóra óhajtom megtenni, ami után a számítógépem visszanyeri régi fényét és úgy megy majd, mint az őrült.

A termék

Azért, hogy az új telepítés összehasonlíthatóvá váljék a jelenlegi rendszerrel, végeztem egy kis mérést, amit az új rendszer telepítése és beállítása után, immáron SSD-vel újra elvégzek majd. Lássuk, mi jött ki merevlemezt használva egy 2 és fél éve telepített rendszeren.

A rendszer huzamos használatát követő leállítás 39 mp (Kijelentkezés)
62 mp (Teljes leállás)
A rendszer elindítása 32 mp ("Üdvözöljük!" megjelenik)
67 mp (Asztal megjelenik)
Teljes elindulás
(Csevegőprogram + levelező + vírusirtó + Daemon Tools + Steam + Nvidia Control Panel + Google Drive)
4 p 5 mp (Indítástól)
2 p 58 mp (Az Asztal megjelenése után)
Alkalmazások egyszerre történő elindítása
(C# fejlesztőkörnyezet + Google Chrome 4 lappal + FireFox 1 lappal + Total Commander + Corel PaintShop Pro Photo X5)
1 p 16 mp (Az utolsó (PaintShop Pro) program betöltéséig)

Azért a 4 perc 5 másodperc enyhén durva, ezalatt gyakorlatilag semmit nem lehet csinálni, csak darál és darál a rendszer megállás nélkül. Hozzá kell tenni, hogy alapvetően a lemezműveletek azok, amik megfogják a gépet. Egy-egy nagyobb játék indítása után percekig dolgozik, mire helyreáll a rend a virtuális és a fizikai memória között (ekkor lehet mellette dolgozni), ez a kerregés viszont engem már rettenetesen zavar, így vélhetőleg holnap a Megváltás jön el egy ilyen kis, 52 és fél grammos eszköz formájában.

Nyerő hasonlat. :)

2013. október 1., kedd

Icy Tower 2

Van már annak 4 éve is, hogy egy sikeresen abszolvált egyetemi félév után újra felfedeztem magamnak az Icy Tower nevű játékot, amit több hetes megállás nélküli játék követett. Aztán az idő repült, én és Harold pedig oly sok kaland után eltávolodtunk egymástól. Egészen a múlt hét végéig, amikor valamit kerestem a blogon és előkerült a fentebb linkelt cikk. Benne az Icy tower weboldala. Kattintok már! – gondoltam magamban és persze azon nyomban megpecsételődött a sorsom. Újra szerelmes lettem. Hölgyeim és Uraim, van szerencsém bemutatni az Icy Tower 2-t, rögtön három új köntösben!

Három szuper játék - sajnos három különálló alkalmazás

Töltöttem volna lefelé PC-re, mint az őrült, de rá kellett jönnöm, hogy a kor szellemének megfelelően a programozók már csak iOS és Android alá dolgozták ki remekművüket. REMEKMŰ – így, csupa nagybetűvel, ugyanis letehetetlen, megunhatatlan. Én mindig úgy indulok neki, hogy na most, most aztán megmutatom, hogy el lehet érni a 400-as szintet. (Ha az megvan: ötszázas szintet.) Újra és újra belefogok, egészen addig, amíg észreveszem, hogy hajnali egy óra, a telefon már 10 perce is dumált, hogy le fog merülni, de még egy belefér, lehet nyomni. Nekem legjobban a sima Icy Tower 2 tetszik: a másik kettő sem rossz, de alapvetően mégis csak az eredeti tornyos kaland az igazi. Talán így Halloween közeledtével a Zombie Jump-ot is érdemes kipróbálni (már csak a hangulat végett).

A játékban nagyon tetszik, hogy azon túlmenően, hogy ész nélkül ugrálunk (azért a 300. emelet környékén már némi agymunka is szükséges) pénzérmeket lehet gyűjteni, amiket különböző jóságokra lehet beváltani. Szuper rakétára, ami kezdetben a 200. szintre visz fel, javítani lehet a megrongált torony stabilitásán, lehet növelni a pénzek értékeit, új ruhát és sapkát lehet adni Haroldra és számos egyéb kütyüt lehet vásárolni. Drága pénzért ám, mert a szükséges pénz összegyűjtése nem öt perc. A pénzgyűjtés mellett kis szerencsével jégkockákat is gyűjthetünk össze a pályákon, amiket egy-egy kör végén értékes ajándékokra válthatunk be. Vagy nem. Mert megesik, hogy a jégkockában nincs semmi. Nagyon tetszenek a Stunt-nak nevezett küldetések: ezeket úgy tudjuk teljesíteni, ha a felfelé ugrálás közben feladatokat oldunk meg, pl. egyesével ugrálunk fel a 70. szintig, háromszor használjuk az esernyőt, összegyűjtünk 200 érmét... Nagyon tetszik az a küldetés, hogy "Játssz holnap a játékkal újra!". Ez értelemszerűen csak akkor teljesül, ha másnap újra elindítjuk a játékot. :) Egyébként is érdemes minden nap játszani, mert minden nap új meglepetést kapunk a játékba való első belépéskor. (Leteszteltem, akkor is megadja a jutalmat, ha játék közben új nap kezdődik, mert átlépünk az éjfélen.)



Nincs más hátra: ki kell próbálni. Tableten bizonyára elsőosztályú szórakozás, ha már telefonon se lehet letenni. A játék weboldaláról mindhárom változat letölthető, a linkek a Play Store-ba visznek. Teljes verziós, nincs benne korlátozás, bár vannak olyan játékelemek, amiket csak pénzért lehet megvásárolni. Az viszont "csalás", mint tudjuk, anélkül is élvezetes a játék.

Ugrálásra fel!