Oldalak

2009. január 12., hétfő

Torna

Tegnap láttam egy műsort a Discovery-n, amiben egy pasas átúszta a La Manche csatornát. A 34 kilométeres távon 6 kilót fogyott. A műsor izmainkról szólt, meg arról, hogy meg lehet tanulni azt a képességet, ami által egy idő után a test saját magát (jobbára a zsírt) lebontva jut energiához.

Azelőtt egy másik műsort láttam (szintén az említett csenölön), amiben megmutatták, hogy hogyan készül egy futógép, amivel könnyedén kondiban tarthatjuk magunkat.

Ezek jelek, azt mutatják: tornáznom kellene. Talán fogynom is. Karácsony környékén felmásztam a mérlegre, és a mocsok több mint szá nagyon sokat mutatott. Ez az állapot tűrhetetlen, tornához kellene folyamodni. De egyelőre azt sem tudom, hogy hol kellene elkezdeni. Ez a testmozgás-kérdés egyébként mindig előjön nálam. Régebben futottam egy ideig, aztán leálltam. Az igazat megvallva nem is a fogyás, mint inkább a jobb erőnlét lenne kívánatos. Aztán majd meglátjuk.

Valahol az archívumban fellelhető két fitnesz-videó, de egyes források szerint azok szarok, mert mindegyik gyakorlathoz kell szőnyeg, súlyzó, kisszék, mozsár, golyóscsapágy és biciklilezáró. Nem kivitelezhető. Most fogjak hozzá, és hódoljak be Norbinak? Azt meg annyira nem kívánja egyetlen porcom sem. Tanácstalan vagyok, szerintem még egy pár napig gondolkodom a testmozgás kérdésén, hátha addigra elfelejtem.

Valamikor régen volt egy naaagy szekrényem, és ebben a naaagy szekrényben igen nagy méretben volt kinyomtatva az alábbi:

És ha nekem munkakedvem támad, leülök egy csöndes sarokba, és addig várok, amíg elmúlik.

Ez befolyásolhat?

11 megjegyzés:

Misi írta...

És még bűntudatom volt, hogy ma vissza kellett menni az infóterembe, de már tudom, hogy ezzel is csak segítettem a testmozgásban:D

Thozoo írta...

Azért a jövőben ne viseld ennyire szíveden az egészséges életmódom továbbfejlesztését. :-)

Nincs harag Misi. Ha tanítanálak még, ugyan beírnék vagy három egyest, de így nincs harag. :D

Endoril írta...

A francér kell annyit enni a Mekibe... :))

Thozoo írta...

El se hinnéd, ha látnád, hogy egyébként mennyit eszem. Mondhatni a beteg macska szintjén vagyok.

Norbie írta...

Én nem gyártok fitnesz-videjókat :D

Thozoo írta...

Ahogy leírtam a posztban, hogy Norbi, nekem is te jutottál eszembe, és szinte tudtam, hogy írni fogsz rá. :) Te kis sóbert! :)

#---/T78\---# írta...

Ehez csak annyit tudok hozzászólni, hogy én is elkezdtem, zsírégetni és nekem szerencsére megy:)
1 hónap alatt 7 kiló és nem állok meg még egy darabig

Thozoo írta...

Azt láttam, hogy hosszú a hajad, de azt hittem, hogy csak ez a furcsa rajtad. Ezek szerint mégsem. :-) Kitartást kívánok!

#---/T78\---# írta...

Köszönöm, de hamarosan levágatom, mert nem szeretem reggelente megfésülni. Nagyon nem is szoktam fésülködni, de majd egyszer el kéne kezdeni, ha hagyom nőni.

Thozoo írta...

Egy ideig nálam sem kerültek képbe a fésűk, aztán amikor már kezdtem nem kilátni a boglya mögül, akkor muszáj volt az elgereblyézni.

Vágod.

Kibikee írta...

Életemben többet diétáztam, mint villás reggeliztem. Egyszer meguntam a hiábavaló koplalást és úgy döntöttem, egye fene, futni fogok. Álló hétig terveztem a műveletet. Megvettem mindent, amit egy előrelátó sportoló ilyenkor megvehet. Futócipőt, márkás tréninget, hajpántot ( ne lógjon izzadt loboncom a szemembe futás közben),biztos ami biztos, csuklószorítót, párnázott zoknit, új kazettát akkori sétálómagnómba, ásványvizet, szőlőcukrot. Senki ne mondja, hogy meggondolatlanul kezdek sportolni. Alig vártam, hogy besötétedjen. Illő módon felkészítettem magam, és usgyi körbe a háztömbön. Az első kör még csak ment is, a másodiknál már kevés volt a levegő és harmadik meg végleg kifogott rajtam. Zúgott a vér a fejemben, a lépem a túlélésért küzdött, ekkor hallottam meg, valahonnan távolról azt az iszonyú kacagást.. A tömb mögötti játszótéren suhancok ültek és nagyon jól szórakoztak az erőfeszítéseimen. Megsemmisültem, úgy éreztem megnyílik a föld. Aztán egy váratlan fordulattal magam is hahotázni kezdtem, a gyerekek nagy megrőkönyödésére. Jól kilihegtem magam, felmásztam valahogy a harmadik emeletre és búnak adtam a fejem. Másnap reggel hasogató fájdalommal, szörnyű izomlázzal és 39 fokos lázzal ébredtem. Ekkor fogadtam meg, ha túlélem ezt a nyavaját nem sanyargatom többet magam.
Azóta azért próbálkoztam mással, leginkább kerékpározni szeretek, de hogy azt hogyan szoktam az már egy másik történet.
Diéták közül a 90 napos volt ami a leglátványosabb eredményt hozta, de a második víz nap után a családom követelte, hogy hagyjam abba. Nem bírták már elviselni, olyan kiállhatatlan voltam.
Kicsit túlsúlyosak vagyunk, na és? Ha így szeretnek minket, kit érdekel. :-)