A Windows egy bizonyos lemezterületet általában kisajátít magának, és erre egy lapozófájlt helyez el. Ez segít, hogy ha elfogy a fizikai memória, akkor ún. virtuális memóriaként a lemezterület felhasználható legyen, így a memória mérete tulajdonképpen tetszőleges méretig (a merevlemez méretéig) állítható, ennek azonban ára is van: a virtuális memória elérése és használata sokkal lassabb, aminek oka a merevlemez és a memória eltérő sebességében keresendő. Teljesítménynövelés szempontjából én általában két merevlemezt használok, és a lapozófájlt a másodlagos, adatok tárolására szolgáló merevlemez egy ekülönített partícióján szoktam tárolni, így amíg a programok töltődnek az elsődleges meghajtó első partíciójáról (C:), addig nyugodtan tudnak írni a virtuális memóriába is, a másik merevlemezre (egyidejű írás és olvasás).
Ezidáig ezzel nem volt semmi gond, mivel mind a két lemez alaplemez volt. Azonban a SATA-s vincseszter megformázása után problémák adódtak: a lapozófájlt a Windows nem akarta elhelyezni a másodlagos merevlemezen (dinamikus lemez), mindig csak a C: meghajtó gyökerében jött létre a hatalmas méretű pagefile.sys, holott a Vezérlőpultban korrektül be volt állítva, hogy a lapozófájlnak a másodlagos vincseszterre kell kerülnie.
Elemezzük egy kicsit a meghajtók elrendezését:
A nagy képet megvizsgálva jól látható, hogy a Lemez 0 névvel illetett PATA típusú, szabványos meghajtó két partícióra van osztva, ezek egy C: és egy D: nevű meghajtóként látszanak. Ez egy alaplemez, amely elsődleges partíciókat, kiterjesztett partíciókat, logikai meghajtókat tartalmazhat. A lapozófájlt ezek közül bármelyikre állítva az létrejön, és a Windows használni is kezdi. A Lemez 1 nevű, SATA rendszerű meghajtó azonban nem partíciókra van osztva, hanem - mivel dinamikus lemezről van szó -, úgynevezett dinamikus kötetekre. Egyszerű, átnyúló, sávos, tükrözött vagy RAID-5 kötetek lehetnek ezek, a képen (és a gépemben) egyszerű kötetek vannak. (A kötet olyan tárolási egység, amely egy vagy több lemezen, a szabad terület felhasználásával jön létre. Fájlrendszerrel formázható és meghajtóbetűjelet kaphat. Az egyszerű kötet egyetlen lemezen található szabad területen hozható létre. A lemez területének egyetlen részén vagy több, összevont részén helyezkedhet el, ilyet láthatunk az ábrán sárgával jelölve.)
Hogy a dinamikus lemezen miért nem lehet lapozófájlt elhelyezni, azt sajnos nem sikerült megfejtenem. Hogy nem lehet, az egészen biztos, így kényszerből most a D: meghajtón foglal helyet a fájl, pedig a SATA-s vincseszteren jóval gyorsabb lenne annak kezelése. Valaki találkozott már hasonló problémával? Mi a megoldás rá?
- Innen tallóztam kicsit:
http://support.microsoft.com/kb/314343/hu - A problémához hozzászólni akár itt is:
http://prohardver.hu/f.php?mod=40&id=66246
update: megvan a megoldás, jószakember megmondta a tutit: a dinamikus köteteket alapvető kötetekké kell konvertálni. Illetve: konverzió nincs, a dinamikus kötetekről az adatot le kell menteni, majd a köteteket le kell törölni. Ezután a lemezt alaplemezzé kell konvertálni, majd létrehozni a partíciókat, visszamásolni a cuccot, és minden olyan lesz, mint egykoron volt. Köszönöm!
2 megjegyzés:
Hát én meg sem tudok ilyeneket olvasván szólalni, pedig bizti okosakat írtál ide. :-)/maradok a sztoriknál/
Üdv.: kati
Bizony, ezek okos, és egy szakember számára fontos dolgok. :-)
Megjegyzés küldése