Papa a zebra előtt, a járdán állt. Egy régi, megkopott bicikli kormányát szorongatta, és kissé idegesen méregette az újra és újra elsuhanó autókat. Át szeretett volna jutni a túloldalra, és láthatólag sietős volt a dolga, mert kis idő elteltével már a kétkerekű kormányát csapkodta, így töltve ki dühét, amiért a lámpa nem adott neki szabad jelzést. Én ugyan a túloldalon sétáltam a zebra felé, de onnan is jól láttam, mennyire káromkodik, és egyben sajnáltam a régi, sok időt leszolgált kerékpárt, amiért a mai napon ilyen sors jutott neki. Az autók csak suhantak és suhantak, jobbra és balra, a lámpa pedig könyörtelenül pirosat mutatott.Ekkor értem papával pontosan szembe, a zebra túlsó oldalára.
Megnyomtam a nagy, piros gombot, és papa mellett, a túloldalon is kigyulladt egy aprócska lámpa, a következő felirattal: Várjon!
Fél perc múlva megálltak az autók, és papa büszkén hajtott át a zebrán, majd saját magán nevetve és fejét csóválva elhajtott a Városháza felé.
---
Illusztráció: www.sxc.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése