Oldalak

2006. szeptember 26., kedd

Cigányasszony, jósold meg nekem

Hát akkor cigányasszony jósold meg nekem,
Leszek-e boldog még az életben?
Cigányasszony csak azt mondd meg nekem,
Fog-e szeretni valaki engem?

A hétvégi lakodalom előtt nem ismertem ezt a dalt, viszont ott legalább harmincháromszor hallottam, így rendkívüli módon belém ivódott a dallama, amit azóta sem tudok elfelejteni. Sőt, jobbat mondok, az előadót (Kaly) sem ismerem, azt se tudom, hogy hova tegyem. Nem mintha olyan nagyon jó nóta lett volna ez, viszont felettébb irritál, hogy egész egyszerűen a napnak bármelyik szakában fogja magát, és rámtör, hallom belülről, hogy ezt a nótát játsszák bennem. Kicsit olyan ez, mint amikor rádióra ébred az ember, és egész nap azt dúdolgatja, amit legelőször hallott. (Presser Pici Nagy utazás-ára ébredni halál.)

Amikor ezt a bejegyzést írom is hallom. Ott motoszkál bennem. Rákényszerít arra, hogy énekeljem. De ettől most megkímélek mindenkit.

Nincsenek megjegyzések: