Csapongás a szünet elején

Elkezdődött végre a tavaszi szünet. Vártam már a tegnapi napot nagyon, annak ellenére is, hogy annak délutánjára azért bekerült egy-két nomád óra (=áramszünet), de ez alapvetően nem okozott problémát, mivel tudtam róla, így arra az időre az udvaron található fűnyírógyilkos kövek összeszedését terveztem be. Kicsit régésznek is éreztem magam, ahogy a több (tíz) éve a földben lévő téglákat és egyéb kiálló betondarabokat szedtem össze, vakartam ki a földből és pakoltam őket egy halomba. Végtére is előnyömre vált, mert kikapcsolódtam a jó levegőn. Tegnap rendkívül jó idő volt, ami ma is folytatódott, és ez alapvetően jó hangulatot kölcsönöz ahhoz, hogy kreatív, alkotó munkát végezzek. (És itt nem feltétlenül a kövek összeszedésére gondolok.)

Egy ekkora kupacot szedtem össze egy óra alatt, jobbára a föld felszínéről, illetve az alól. (Ezt azért érdemes megjegyezni itt, mert elég ritkán csinálok ilyesmit.)


Szeretek társasházban lakni, és azt is szeretem, hogy ez a halom szétszórt kő csak és kizárólag engem érdekelt, bár hozzá kell tennem, hogy ha más is vágott volna már valaha füvet azóta, hogy ott lakik, bizonyára neki is feltűnt volna, hogy hullanak a fűnyírók a terhelés alatt.

Maffia átcsoportosításának és a lefagyós-újraindulós-hamarlemerülős kölcsölaptopnak hála rendkívül mobil vagyok, így gyakorlatilag a tavaszi szünet alatt bejárt összes állomáshelyen képes vagyok blogolni egy kicsit. Bár hozzá kell tennem, hogy ez a pár nap a pihenésé, tehát még azt is el tudom képzelni, hogy ez lesz az egyetlen post a szünet alatt. :-) Most ez is jól esik, hogy nincs semmi megtervezve. Mint ahogy ez a post sem; ez tökéletesen látszik is rajta.

Úgy fest, hogy a hétvégén megoldódik a gépjáművem csörgés-csattogás problémaköre is: mivel még ebben a hónapban nem költöttem eleget az autóra, ezért ma még vásároltam egy féltengelycsukló-készletet, amiért jelképes 12 ezer forintot gomboltattak le velem a pénztárgép mellett. Ennyi pénz egy darab vasért. Otthagytam ezzel a pénzzel a fél lelkivilágomat is, de az nem kellett senkinek, beseperték a szőnyeg alá. Csak a lóvé volt a lényeg. A sor ezzel nem áll meg: egy olajcsere, egy műszaki vizsga, egy zöldkártya és a súlyadó költségei várnak még ránk, mint betervezett költségek. Nem kis költség manapság autót tartani. Csak a fekete BMW-ket és a hajóméretű, ezüstszínű Mercedeseket lehet olcsón fenntartani. Gondolom, mert ilyenből egyre többet látok mostanában...

Akinél nincs tavaszi szünet, fellélegezhet, hiszen ma már péntek: bírjátok ki azt a pár órát, ami még hátra van. Dolgozzatok, hogy legyen a TB-re, meg segélyre nekik, aztán élvezzétek a (remélhetőleg) napfényes, meleg hétvégét!