Szabadságra mentem

A rám szakadt jómódtól vezérelve egy hosszú hétre szabadságra megyek, eltűnök a világ elől. Így a blogomat sem frissítem. Legközelebb július 10-e környékén írok, addig élményt gyűjtök, és végre élek egy kicsit.

Megértéseteket köszönöm. :-)

Kellemes nyarat mindenkinek!

Egy mérnök feljegyzései

Az Ajtó, amin be kell lépni.

Életem egyik fordulópontjához érkeztem ezen ajtó előtt. Mindeféle tekintetben hosszú út után jutottam el idáig, és ma végre számot tehetek tudásomról. Az ajtó mögött egy háromtagú, vérmes vizsgabizottság vár, de nincs idő, már elébb szólítottak, így benyitok.

Kihúzom a tételt. A bent lévők már egy ideje dolgoznak, nagyon kemény szavakat írnak le a papírjaikra. Regiszter, írja az egyik cirádás betűkkel, a másik papíron virtuális memória feliratot látok, laptáblákat, rendezett sorban. Mi lesz itt? Húzom a tételt. Az "A" tételek közül, csak ne a 14-est, csak ne azt... az ötöst húzom ki. Tárolóhierarchia elemei, gyorsan átpörgetem regisztertől archív tárolóig, menni fog ez. Jöhet a "B" tétel. Csak ne a 13-ast, csak ne azt... Az egyest húzom. Algoritmus, program fogalma, szintaxis, szemantika, csupa olyan dolog, amiről tudok mesélni. Megnyugszom.

Amíg a tételeket dolgozom ki, hallgatom, ahogy Virtuális Memória éppen felel. Külső és belső memóriáról hadovál, látszik, hogy teljesen el van tévelyedve a témában, a laptáblák mégsem annyira egyértelműek. Bétételes tanárral összenézünk, vigyorgunk. Kezdem nyeregben érezni magam. Közben az elnök is rám néz. Biztosan gondolja, hogy nem tudok semmit, mert már nem írok egy ideje.

Rám kerül a sor. Virtuális Memória elkullog, rám néz, én megyek a helyére. Először védünk, a szakdolgozatban miről írtam? Elmondom, jól. Kötekednek. Kérdeznek, de nem tudnak megfogni. Erősködnek, olyan dolgokat állítanak, amik nem valósak, én ezt közlöm is. Érvelek, cáfolok. Látszik, hogy tetszik nekik. Miért pont digitális fotózás? Miért pont erről, és miért pont ezek a programok? Milyen paraméterei vannak ennek és ennek? Megválaszolom. Csend. Hát akkor minden rendben van. Jöhet az "A" tétel, aminek kidolgozott vázlatát a védés közben Átételes tanár úr már elolvasta. Nem tud nagyon belekötni, a ki nem fejtett statikus és dinamikus memóriákról érdeklődik, meg hogy a BIOS most tulajdonképpen akkor milyen memória. Gyorsan túllendülünk.

Bétételes tanárúr viszont sokkal ravaszabb, olyan kérdéseket tesz fel, amelyek zsákutcába hajszolhatnak, ha nem figyelek oda. Roppant módon koncentrálok a kérdésekre, azok megfogalmazására. Kegyetlen. De teljesítek, jó eredménnyel. Megint látszik, hogy tetszik neki. Megköszönik szépen. Majd találkozunk.

Kb. két órás várakozás következik. Feszült figyelem. Ahogyan egyre fogynak odabent az emberek, úgy nő odakint a várakozóban a feszültség. Mindenkit a másik tétele érdekel, mit húztál, mit mondtál, hogy mondtad, belevetted-e ezt. Azt. Még így is érezhető, hogy tulajdonképpen a 13 ismeretlen embert belülről csak a saját eredményei érdeklik. Aztán kijön az utolsó delikvens. Innentől kezdve még fél óra. Közben beszélgetünk, kis csapattá kovácsolódunk.

Idő előtt jön az eredményhirdetés, úgy látszik, ma gyorsak voltak. Bemegyünk újra Az Ajtón, talán nehezebb szívvel, mint vizsgázni: 2, 3, 3, 2, 3, 4, repkednek a jegyek körülbelül ilyen eredménnyel. (Meglesz négyes! Meglesz négyes! - gondolom magamban és erősen koncentrálok.) Aztán hirtelen az elnök elhallgat egy névnél, hosszasan gondolkodik, majd azt mondja: elégtelen. A kulcsszó, minek hatására mindenkiben meghűl a vér, "hát ilyen is lehet?!", eddig csak hallottunk róla. Letolás, szemöldök-ráncolás. Aztán megyünk tovább, 4, 3, 2, majd a névsor végén én következem. Kis hatásszünet a nevem és a jegy elhangzása között, majd megszületik végre: négyes.

Rendkívüli felszabadultság lesz úrrá rajtam a másodperc tört része alatt, hát mégiscsak sikerült, megvan, és ráadásul milyen jó eredménnyel - hihetetlen öröm tölti el ilyenkor az embert, amikor tudja, hogy vége. Átételes és Bétételes csak mosolyog, az elnök, mint ahogyan az egy elnökhöz illik, szigorú tekintettel mér végig minket, kollégának szólít, majd próbál a záróvizsgának valamiféle záróvizsga-jelleget adva arról beszélni, hogy a számítógép és az ember közötti kapcsolatot nem lehet könyvből tanulni, a számítógépen végzett munka szeretét nem lehet elméleti szinten magunkba szívni. Érezte ő, mondja, hogy voltak itt emberek, akiknek napi szinten ott van a dolog (közben sandán felém is néz, de csak alig észrevehetően, sőt, még pár kollégát csendben végigmér), majd elköszön, hűvösebb-kellemesebb nyarat kíván, és a friss mérnökök, egy kivétellel, boldogan kiröppennek az intézményből, szanaszét a városban, és ugyanolyanná válnak, mint eddig: ismeretlenekké egymás számára.

Ma tehát mérnökké lettem. Köszönöm mindenkinek, akiknek közük volt hozzá. Köszönöm a gratulációkat is. Drágák vagytok.

Pihenés következik.

Hétvégi horgászat

Úgy hozta a sorsom, hogy ismerőseimet kellett elszállítanom a Tiszasüly környékén található horgásztavak egyikéhez, egy horgászverseny idejére. Teljes meglepődéssel kellett tapasztalnom, hogy egy olyan, viszonylag elhanyagolt település mellett is, mint Tiszasüly, mennyire nagy üzlet a horgásztavak üzemeltetése. Még a Google Earth-t böngészve sem tűnt fel eddig, hogy mennyi jó kis pecahely van a falu körül, de jobban megnézve mégiscsak találhatunk párat. Az alábbi kép annak a horgásztónak a madártávlati képe, ahol mi jártunk.

47° 21' 05.85" N / 20° 21' 48.41" E

Ránézésre talán nem nagy (így), de ott hatalmas területen terül el mindez. Nem szoktam pecázni, de a kép közepén található hatalmas tó teljesen elbűvölt csillogó víztükrével, meg ahogy körbe van véve náddal, szinte teljesen kikapcsol az ember, még ha a parton ül is, és csak a vizet bámulja. A több, mint 80 hektáros területből 22 hektárt foglal el ez a nagy tó, a többin lakóépüóletek, hangárok és kisebb horgásztavak osztoznak.

Az odajutás egyetlen negatívuma, hogy ha történetesen nem helikopterrel utazunk, hanem autóval, akkor a Tiszasüly-Kőtelek közötti műútról lekanyarodva ilyen minőségű útra kell számítanunk kb. 4 kilométeren keresztül, mire elérjük a helyet:


Ez pedig nem túlzottan szívderítő. De mindent összevetve, megéri kiutazni, remek kikapcsolódási lehetőség mindenkinek, aki szereti a horgászatot. Igényes hely, üzemel büfé, van mellékhelyiség, parkoló is bőven. Ajánlom mindenkinek.

Zárva

A délután egy részében megpróbáltam megjavítani bejárati ajtónk zárját, mert az utóbbi időben csak nemes küzdelmek árán adta meg magát, és engedte be a lakás jogos tulajdonosát. (Bérlőjét.) Rendelkezésemre állt egy csavarhúzó és egy kombinált fogó; gondoltam én, hogy nem lesz semmi probléma, ezek az eszközök elegendőek kell legyenek ahhoz, hogy az ajtólapba süllyesztett zár szemközti oldalán, a falban lévő kis biszbaszt kintebb és lentebb tegyem. A világon semmi gond nem lett volna mindezzel, ha azt nem szögelték volna azt az ajtótokhoz, így semmi esélyem nem volt arra, hogy megmozdítsam bármilyen módon is. A nyolcvan milliméteres szögekből kb. 20 mm látszott ki, persze ádáz küzdelem, és egy félkilónyi faforgács kitermelése után jöttem rá minderre. Olyan szinten gyötörtem el a zárnak ezen részét, hogy csak akkor ocsúdtam fel, amikor már derékig túrtam a faforgácsban, és nem tudtam kiszabadulni a lakásból, mert a zár - bezárt.

Nagy nehezen újra kinyitottam az ajtót, és mérgemben, na meg tehetetlenségemben visszaszögeltem az egészet a helyére, ott egye meg a fene, ahol van.

Azóta a zár tökéletesen működik, halk kattanással zárul, és ugyanilyen módon nyílik is.

Zárjavítást vállalok, házhoz megyek! :-)

Itt a nyár

Lázasan tanulok az egy hét múlva esedékes államvizsgámra. Most, amikor odakint tombol a nyár. (Miért van az, hogy minden fontos vizsga vagy karácsonykor, vagy születésnapkor, vagy akkor van, amikor hosszas rosszidő után végre kisüt a nap?) Tekintve, hogy a bérleményben az üzemi hőmérséklet sokszor kúszik 30 fok fölé (a tegnapi rekord 33.4 °C volt, na ja, tetőtéri kecó), kénytelen vagyok hűtött italokkal próbálkozni.

A képen látható jeges cucc a Szobi Szörp Rt. terméke, egészen pontos megnevezés szerint Muskotályos szőlőszörp. Tényleg finom. Bár az ára sem túl alacsony, ezért ennyit el is várunk tőle. A hőmérsékletre jellemzően mindössze 5 perc alatt olvadnak vízzé az apró jégkockák a pohárban.

A könyv az objektum-orientált programozást taglalja, a hozzáértők ezt már, gondolom, levették, ha a nagyított képet megnézték.

Jaj, tanulnom kellene! Megyek is.

Vaya Con Dios és Erzsébet

1996. október 21-én adta ki a Vaya Con Dios "Best of" című albumát, amely az 1988-as kezdetektől az addigi 8 éves pályafutás legjobbjait foglalta össze. Az együttes sikerét mi sem példázza jobban, minthogy igen sok daluk világsláger lett. Most, közel 10 évvel később a kisújszállási strandon (Erzsébet gyógyvizű strandfürdő) napi többszöri rotációban hallható az album, körülbelül másfél hete, minden áldott nap. Szeretem én a belga ötöst (a zenekart Dani Klein, Dirk Schoufs, Willy Willy, Jean-Michel Gielen és Philippe Allaert alkotják), de hogy egész nap mást sem lehet hallani a környéken, csak azt (és tekintve, hogy a környéken lakom), az azért már mégiscsak borzasztó. Én egy államvizsgára készülő ember vagyok, aki a 30 fokos tetőtéri lakásában nem engedheti meg magának, hogy becsukja az ablakot. Hol itt az igazság?

Szezonnyitó

Tegnap éjjel volt a szezonnyitó ünnepség Abádszalókon, ami egész jól sikerült. Az esti program kezdetén a Black Birds játszott Beatles-slágereket, és nagyon jók voltak, szavamra. A koncert elég korán kezdődött, de a vége felé már a nép is belelendült, és mulattak, nevettek, dáridóztak kedvükre.



Őket követte a polgármester megnyitó szövege, majd az ilyenkor szokásos tűzijáték.

Az est fénypontjaként a hatalmas tömeget megmozgató Republic-koncert következett, amire bejutni csak kisebb sérülések árán lehetett, tekintve a koncert ingyenes voltát. (Nem kell mondanom, hogy ilyenkor mennyire szeretne mindenki az első sorba kerülni.) A srácok nagyon jól húzták, igazán jól sikerült koncertet hallhattunk, ami főként az új lemez dalaira összpontosított. Persze a régebbi motorosokat sem hagyták cserben, és felcsendültek az örökzöldek is, melyekre azért mindig jobban tombol a nép.

A koncert teljes képanyaga megtekinthető itt, jól és kevésbé jól sikerült képeket töltöttem fel.

Elindult a nyár!

Fószerné és a kávé

Barátnőmmel ünnepelni mentünk ki a vendéglátóipari üzemegységbe, elfogyasztani egy finom vacsorát. Rendelünk, várunk. Egyszer csak Fószer odajön, azt mondja: helyet foglalhatna asztalunknál? (Na jó, nem így, "leülhetek ide?", így.) Mert hogy most rendeltek kávét Anyával, és elfogyasztanák. Összenéztünk a barátnével, hát foglaljon helyet, persze.

Csak érdekes volt, hogy az üzemegységben legalább 5 asztal üres, csak mi ülünk bent, és Fószerék pont oda akartak ülni, ahol pedig mi foglaltunk helyet. Később a homályból előkerült Fószerné is, aki az asztalunknál töltött 15 perc alatt (amelyből 5 perc aktív telefonálással ment el) végig a kávé illatát, ízét, zamatát, selymességét és színét dícsérte; mondanom sem kell, a végén már buzogánnyal ütöttem volna agyon Káldit is, aki egyébként egy etióp pásztor volt; ő vette észre, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat (=kávébab) legelészik, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek, amit ma kávé néven ismerünk. Na, legalább ilyen átéléssel és szakértelemmel mesélt Fószerné a telefonban a kávéról.

Mire végzett, Fószer is elszívta a cigit - füstjét szigorúan felénk fújva -, beszélgettek még egy keveset, majd felálltak, és anélkül távoztak, hogy annyit mondtak volna: fapapucs.

Mi pedig újra egymásra néztünk, szép, kerek szemekkel.

Kúlercsip

Ma olyat hallottam, hogy megfogtam a padlót. Azt mondja, "kiégett a kúlercsip, le is állt a hűtés". Persze viccelt.

Remélem.

Nero 7

Mondhattok nekem bármit, a 7-es Nero nem jó. Egyre többen használják a "rendes" Nero helyett a Nero Express-t, és meglehet, hogy az újabb verzió jobban teljesít, de a szokásos Nero kezelőfelület a nálam járt Premium verzióban egyáltalán nem győzött meg. Egy csomó olyan dolog van, amit képtelen vagyok a Nero 7-ben az eszköztárakra erőltetni (pl. író-választó combobox), a hatosban pedig egyértelműen ott volt, nem kellett több párbeszédablakot végigjárni.Ez volt a maximum, amit ki tudtam hozni belőle, de könyörgöm, hogy néz már ez ki?!


Se egy ikon, se semmi.

Hónapok óta halogatom a visszacserélését a hatosra, de most jött el az alkalom, hogy meg is tegyem.


---
Szolgálati közlemény (2006.06.26.)

Időközben felkerült a Nero 7.2.0.3 verzió a gépemre, ami a fentebb említett gyerekbetegségekkel már nem küzd, sőt, nagyon príma, így aztán ezzel tessék próbálkozni, régebbi verzióval ne. Köszönjük.

Nero 7 letöltés: http://www.nero.com/nero7/eng/nero7-demo.php

Elfogadták!

Üdv minden egyorrúnak! Elfogadták a szakdolgozatomat, amitől mérhetetlenül boldog vagyok. Mindenki tudja, hogy milyen érzés ez, aki már valaha életében írt ilyen jellegű művet. Az én esetemben ez némiképp bonyolultabb, de ennek részletezése nem szükséges eme hasábokon, hiszen a múlt már csak történelem, és a jelenben semmi más nem számít, csakis az, hogy elfogadták. Június 28-án mindenki drukkoljon nekem, ugyanis akkor megyek záróvizsgára, és remélhetőleg végérvényesen diplomás ember válik belőlem! Addig is: még 3 nap a suliból, kitartás!

Mit lehet csinálni az esőben?

Kétféle időjárásból lehet választani (sajnos nem mi döntjük el, hogy mikor melyik legyen): vagy szakad az eső, vagy annak megszakításaként bődület meleg van. Engem például lelkileg tesz tönkre ez az időjárás, ami most uralkodik. Mit lehet ilyenkor tenni? Én személy szerint kipróbáltam a cFosspeed nevű internetes sebesség-finomhangoló programot. Ahogy a http://cfos.tx.hu oldalon barangolva próbáltam kideríteni, hogyan is működik ez az okosság, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez kell nekem. Aki használ fájlcsere-programokat (persze tudom, senki nem használ, de hátha valaki titkon mégis) találkozhatott már azzal a problémával, hogy amikor teljes sebességgel tölt felfelé, az adat alig jön lefelé, és fordítva. Ilyenkor mindig a letöltő kliensprogramban kell a feltöltési sebességet állítgatni, hogy menjen a cucc. Ezt hivatott kiküszöbölni ez a szoftver. Kipróbáltam, remekül működik! Ajánlom mindenki figyelmébe.

Eleinte nem nagyon érzünk majd változást, de pár perc (óra, nap) elteltével, ahogy a program feltérképezi internetes sebességünket, észrevehető, hogy teljes feltöltés mellett is tudunk netezni, letölteni. Persze csodák itt sincsenek, olyan nem lesz, hogy teljes letöltési sebesség mellett teljes feltöltési sebességet kapunk. A program a maga átvitelkezelő mechanizmusával folyamatosan figyeli, hogy mekkora letöltésre mekkora feltöltés jut, és csak akkora feltöltési sebességet enged, amennyi mellett még „megállás” nélkül vissza tudnak menni a letöltésünk visszaigazoló csomagjai. Így a letöltés folyamatosan a lehető leggyorsabb lesz, és mellette a feltöltési águnkból megmaradt összes sávszélességet is hasznosítani tudjuk pl.: torrentnél visszaosztásra, DC++-nál stb. pedig feltöltésre.

Okosság, ajánlom. Előtte azonban mindenképpen ajánlott elolvasni a már említett http://cfos.tx.hu oldalt, amely olvasmányosan világosít meg minket.

• cFosspeed hivatalos weboldal: http://www.cfos.de/speed/cfosspeed_e.htm

Ki ez a Thozoo?

Thozoo (polgári nevén Tóth Zoltán) 1980-ban látta meg a napvilágot. Számítástechnikával kapcsolatos ismereteit 1989-től kezdődően szívta magába – eleinte általános iskolai fakultációk segítségével, majd később főként autodidakta módon. 1994-ben jelentkezett és nyert felvételt a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolába, informatika tagozatra, ahol az eltöltött négy év után – köszönhetően tanárainak – még jobban megszerette az informatika tudományát, azon belül is főként a programozás állt szívéhez közel. 1998-ban szerzett érettségit és középfokú programozói bizonyítványt. A sors innen a Gábor Dénes Főiskolára sodorta, ahol tanulmányait 1998 és 2002 között folytatva számos vizsgát és szigorlatot teljesített. Mindeközben egy polgári katonai szolgálat letöltése, az Első Munkahely és a Lustaság képbe kerülése jelentősen hátráltatta tanulmányaiban, de 2006-ban, hosszas várakozás után informatikus mérnöki diplomát vehetett át. Időközben a sors újra Kisújszállásra sodorta, ismét a Móricz Gimi ölelő karjaiban találta magát, amikor is a 2004/2005-ös tanév megkezdésekor informatikát tanító tanárként vett (és vesz azóta is) részt az iskola életében. Azért, hogy minden flottul menjen, hirtelen elvégzett egy másoddiplomás képzést, ahol MA Mérnöktanár (mérnök-informatikus) diplomát vehetett át, kiváló minősítéssel.

A rengeteg, kimerítő tanulás mellett azért Thozoo másra is kiemelten figyelmet fordított. 1995-től kezdődően foglalkozik számítógépen történő zene komponálásával – a szerény kezdetet követően saját stílusvilága alakult ki, amely jól ötvözi az elektronikus alapokat a dallamos, hangszeres játékkal. Bár ő maga egy hangszeren sem játszik kiemelkedően (esetleg csak csörgődobon), 2015-től szintetizátoron tanul játszani, ugyanakkor számítógépei és szoftverei segítségével több száz zeneművet írt már (ezekből körülbelül 30-40 dal szöveggel is rendelkezik). Egy időben a zenélést a fotografálás váltotta fel, 2004-től aktívan fotózik, és vesz részt fotós közösségek életében. Eddigi legnagyobb eredményeként a 2006 végén megjelenő „Fotóvilág művészeti album” című kiadványba bekerült Holtsáv című fotóját tekinthetjük.

Thozoo jelenleg feleségével, kisfiával és kislányával él, békében-boldogságban.

Első bejegyzés

Üdv mindenkinek! A mai napon értékes elhatározásra jutottam: naplót fogok írni az interneten. Nem tudom, hogy mennyien fogják meglátogatni az oldalt, én azonban reménykedem benne, hogy sokan. Nem akarok túlzottan konkrétumokba merülni a napló megírása során, és nem ígérem azt sem, hogy naponta frissítem azt, de amint valami érdekes történik, ide fel fogom jegyezni. Hadd lássa ország-világ.

Jó olvasást, mindenkinek!