"Kapcsolj le mindent!" - énekli Lovasi András a Kispál és a Borz hasonló című dalában. Ilyen megmozdulásra készülnek a shutdown day szervezői, akik 2008. május 3-án arra buzdítanak mindenkit: kapcsoljanak ki minden elektromos készüléket egy teljes napra. Ne használjunk telefont, tévét, villanyt, semmit, hanem látogassuk meg barátainkat és focizzunk, vagy olvassunk könyvet.
Jobban belegondoltam a dologba, és számomra ez teljességgel elképzelhetetlen, hiszen ha nem állnának rendelkezésre az elektronikus kütyük egy egész napig, igen érdekesen alakulna egy napom. Reggel, amikor felkelnék (mert az ébresztő nem szólna), még az időt sem tudnám megnézni, ugyanis minden létező órám elektronikus. Mindegy, felébrednék, amikor a nap kel, aztán valamikor elindulnék dolgozni. A telefont nem kellene bekapcsolni, és a pendrive-ra se lesz szükség, sebaj: pár kacattal kevesebb, amit magammal kell vinni. Valahogy majdcsak beengednének a suliba, az elektromos ajtózár ugyanis nem működne.
Gyakorlati informatikaórát egész nap nem tartanék, hiszen a számítógépek használata eleve kizárt, a sötét termekben (világítás nélkül) elméleti órával múlatnánk az időt. A szüneteket elektromos csengő helyett kolomp jelezné, és szabad lennék, mint a madár, hiszen nem keresne egyik szülő se telefonon, nem fénymásolnék vagy nyomtatnék dolgozatot és nem töltenék fel a suli hálózatára se gyakorló feladatokat. Amikor már úgy sejteném, hogy közel a délután 2 óra, elindulnék haza.
Itthon, mivel nem lenne mikró, nem tudnék ebédet melegíteni. (Másik alternatíva a villanyrezsó, ami megint csak nem játszik ebben a körben.) Fűtés nem lenne, a kazán vízkeringetése nem működik áram nélkül. Mit is csinálnék a hideg és sötét lakásban? Javítanék pár dolgozatot (elméletit), aztán talán olvasnám tovább a könyvet, amit már hetek óta tolok. Mindezt persze csak addig, amíg világos van. Utána gyertyát gyújtanánk, és úgy beszélgetnénk végig az éjszakát, amíg lassan el nem pilledünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése