Jaj, nekem. Elnézést mán a hosszú szüneté'.
Túl vagyok az éves napló, bizonyítvány- és törzskönyvbejegyzések megtételén, valamint az adminisztrációs rendszerbe való berögzítésen. 33 bizonyítvány, 33 törzskönyvoldal, 33 ember összes tantárgyból elért összes jegye és összes mulasztott igazolt és igazolatlan hiányzása, négy helyre beírva. Több pofonnal tudnám illetni azt, aki kitalálta, hogy betűvel kell az érdemjegyeket beírni. Persze értem én, hogy az 1-es számjegy nagyon könnyen átírható a későbbi boldogulást nagyban megkönnyítő 4-esre, de könyörgöm, akkor is! Még jó, hogy a – már szerencsére itthon, webről is elérhető – iskolaadminisztrációs rendszerbe nem betűvel kellett bevezetni az érdemjegyeket.
Agyilag teljesen zsibbadt vagyok. Tegnap este az éves óraszámok és érdemjegyek dzsungelében beállt a teljes katatónia nálam, alig tudtam kiheverni reggelre. Hogy kissé felpörgessem az agyi aktivitást, éjjel (mikor máskor?) hozzáfogtam Stephen King Tortúra című regényét olvasni, ami hirtelen olyan érdekesnek bizonyult, hogy berántottam belőle 120 oldalt. Ma pedig a maradék 320-at. Igazán izgalmas történet, ajánlom mindenkinek. Jól esett ez így egyszerre.
De most megint halálzsibbadt vagyok. Pedig nyáriszünet lenne, vagy miszösz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése