Hahaha, azért annyira mégsem.Ma erőt vett rajtam a mehetnék. Biciklire pattantam tehát, és elindultam kifelé a városból, teljesen céltalanul. Pontosabban, csak az úticél volt előttem ismeretlen, őszi képeket akartam ugyanis fotografálni, ezért bezsákoltam a fényképezőgépet is az útra. Még a Cycleputer is előkerült a fiók mélyéről, és igazából nem látszott rajta, hogy vérig lenne sértve, amiért másfél hónapig tulajdonképpen elő se vettem.
A városból kiérve túlzottan sok téma nem kínálkozott a fotózásra, ráadásul az út sem volt túlzottan jó minőségű, ennek ellenére azért lőttem 3 olyan képet, ami szerintem vállalható, íme:
Később egy földúton haladtam végig, aminek a minősége jobb volt, mint az egész addigi műúté.
A Magyar SztrádaEz az út azonban előbb-utóbb zsákutcának bizonyult, így vissza kellett fordulnom, és végtére is ugyanazon az úton jutottam vissza a városba, mint amin kimentem. A 10. kilométer környékén már nem voltam vidám, ennek ellenére keményen tekertem, és túrám legvégén még egy fapárost is sikerült lefényképeznem:
Mivel idén kimarad a holnap esedékes bükki túra, és a 16 kilométeres séta, így aztán jól esett ez a kis mozgás - amúgy sem lehet manapság tudni, hogy milyen idő lesz holnap, az előrejelzések már csak 18 fokos maximumot mutatnak... A jövő hét eleje viszont még igazi vénasszonyok nyara lesz.
Mivel idén kimarad a holnap esedékes bükki túra, és a 16 kilométeres séta, így aztán jól esett ez a kis mozgás - amúgy sem lehet manapság tudni, hogy milyen idő lesz holnap, az előrejelzések már csak 18 fokos maximumot mutatnak... A jövő hét eleje viszont még igazi vénasszonyok nyara lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése