Csővezetékszerelő

Háztartásunk újabb bútorral bővült, egy mosogató alatti kis szekrénykével lettünk gazdagabbak. Ehhez kapcsolódóan két új munkakört kellett betöltenem otthon, és megmutatni, hogy a férfi mégiscsak ért mindenhez, előtte nincs lehetetlen és az akadály szó, mint olyan, nem szerepel a szótárában.

Először is tegnap, amikor a régi mosogató kimozdult a helyéről, a falon maradt gumiszerű tömítést kellett pengével levakarni a mázas csempéről. Mindez nem is lett volna probléma, hiszen nem igényelt túlzottan nagy agymunkát, viszont nagyon óvatosan kellett cselekednem, hogy fiatalos vehemenciámmal ki ne rántsam hirtelen a fugát a falból. Körülötte nagyon óvatosan leszedegettem a ragacsos matyit - utána úgy éreztem, a kezem leszakad.

A mester munka közben

Ez nagyon penge munka

Ma megérkezett a kis szekrény, és mivel a beleszerelt mosogató csöve most már nem oda esik, mint ahova akkor esett, amikor a mosogató még csak puritán módon a falon volt, így át kellett hogy menjek vízvezeték-szerelőbe is. A számítógépek között húzódó hálózati kábel csatornájának falra szerelése után ez igazán nem jelenthetett nagy kihívást.

1. lépés: elemzés
Soha életemben nem csináltam még ilyet, így arról sincs fogalmam, hogy milyen megoldásokkal lehet a problémát elhárítani. Létezik flexibilis cső erre a célra? Hogyan fogjak hozzá? Biztos pont: készítsünk fényképet mobillal, menjünk el egy szakboltba, és vezessük elő, hogy tulajdonképpen mire is keresünk alkatrészt.

2. lépés: szakbolt
A szakboltban nagyon kedvesek és előzékenyek voltak velem, de persze csőátmérő és egyéb adatok híján gyakorlatilag igencsak vakargatni kellett a fejemet. Ekkor - mintegy Isteni sugallatra - megjelent intézményi technikusunk, aki az elkészített fotó alapján rögtön tudta, hogy mi lesz a jó, és azonnal megmondta a tutit. Még arra is hajlandó volt, hogy eljöjjön hozzánk és megnézze, hogy hogyan fognak kanyarodni a csövek. Ellátott egy-két jó tanáccsal és megosztotta velem a csöveket és tömítéseket illető tippjeit és trükkjeit, majd elváltak útjaink.

3. lépés: a munka
A bevásárlás háromszázötven forintot húzott ki a konyhapénzből, ebben benne foglaltatik egy műanyagcső megrendszabályozásához használt vas fűrészlap is. Hazajöttünk és rögvest másztam be a szekrénybe, szerelni. (Na, erről inkább nem mutatnék képet.) Sikerült is kialakítani az ominózus kanyarulatot, ami tulajdonképpen az egész galibát okozta. A tíz perces munka elvégeztével feszítettem, mint pók a lucernásban, kedvesem pedig úgy nézett fel rám, mintha maga a Csőszerelő Adonisz látogatott volna el hozzá.

Az ominózus kanyarulat
(alatta biztonsági lavór csöpögés ellen)

Nézzétek meg, milyen szép lett a konyhánk sarka!

Előtte...

... és utána

Ma is előrébb vittük a világot, pajtások, nem is csinálok egész este semmit.