Oldalak

2015. augusztus 8., szombat

Ezerrel tombol a nyár

Kőkeményen tombol a nyár, már nem is tudom, hogy minek örüljek jobban: annak, ha meleg van és folyik rajtam a víz egész nap, vagy ha bizony magamra kell húzni a hitvány gúnyát, mert két napra visszatér a 18 fok. Na, jelenleg ez utóbbi veszély nem áll fenn, a lakásban 32 fok van, fogynak a behűtött gyümölcsös sörök és sorban pusztulnak el dinnyék is. Lassan kiürül a hűtőből minden élvezeti cikk, ezért kihasználva a szombati munkanapot, ma még meglátogattunk egy kereskedelmi üzemegységet, hogy ezen javakból kellő mennyiséget pufferelve az almáriumba túléljük a vasárnapot. Azt mondják az aggok, tisztánlátók és hamiskártyások, hogy ez a meleg még legalább két hétig velünk lesz, így valami stratégiát kellene kidolgozni a lakás hűtésére. Csak az LG-nek jó ez a hőség: ma olvastam a szaksajtóban, hogy a veszteséges ágazatokat a szezonálisan remekül teljesítő klímadivízió mentette meg a kihalástól, ennek ellenére a klíma csalás, így marad idebent a 32 fok, az éjszakai VAPE-szag (mert szúnyogokból csak jut be egy-kettő), és a jégkockák folyamatos gyártása – mert csak így vagyunk biztonságban.

Sose engedd, hogy kifogyjon!

Mit lehet ilyen hőségben csinálni? Mire hozzáfognék valamihez, már el is megy tőle a kedvem. Se főzni, se sütni nem lehet, ennek ellenére nincs kétségem afelől, hogy anyósom, az a drága magyar asszony holnap felcsavarja a sütőt maximumra, hogy roppanósra süljön a csirke bőrkéje. :) A szakács forróságban is szakács (sőt, ott szakács igazán), mint ahogy a sportember a hőségben is sportember, ámbátor úgy gondolom, hogy még mielőtt elhajítanám magam egy útmenti árokba, jobban járok, ha mostanában olyan nagyon nem mozgolódok a hőségben a fő- és alsóbbrendű utak rengetegében, városszerte. Olvasom itt, hogy megy a Tour de Hongrie, hullanak szét a kerékpárok a rettenet utakon, hát azért nekik is lehet elegük, nem irigylem őket. Nekem bőven elég 25 kilométert tekernem a farpofakímélő szivacsozással ellátott biciklis gatyámban, ők meg itt tolják ma is a 145 kilométert Karcagról Kékestetőre. Irtózat, annyit mondhatok.

Kutya meleg van!

Végtére is: itt a nyár. Mikor élvezzük ki a hőséget, ha nem most? Aki csak teheti, csobbanjon hűs medencében, igyon sört, pusztítsa a dinnyét és nem utolsósorban igyon rengeteget. (Mindenki értse, ahogy akarja.)

Jó pörkölődést mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések: