Dugó a fülben

Soha nem értettem, hogy a Bluetooth headset hogy lehet annyira fontos része egy ember életének, hogy még ebéd közben sem képes azt kivenni a saját füléből. Emlékszem, évekkel ezelőtt napokig hittem egy lódenkabátos férfiről, akivel történetesen minden nap egy helyen ebédeltünk, hogy bolond, mert állandóan magában beszélt, miközben a levest kanalazta. Aztán egyszer úgy hozta a sors, hogy más helyre ültem, mint ahova szoktam és megláttam, hogy fehér vezeték halad a füléig. Jó ideje már nincs szükség vezetékekre, így még hülyébben néz ki első körben az, aki szembe jön velünk az utcán és mondja a magáét. A headsetet persze csak később lehet észrevenni. Akkorra már régen elkönyveltük, hogy az illető bolond.

Headset a fülben

Visszakanyarodva magvas, eredeti témánkhoz, miközben ma jóízűen burkoltam az egyébként igencsak kalóriadús borsos tokányt, nem tudtam nem észrevenni, hogy tőlünk pár asztalra egy úriember úgy fogyasztja el az ebédjét barátai és üzletfelei társaságában, hogy mindeközben a füle teljesen tele van egy headsettel. Úgy nézett ki, mint egy telefonos operátor, aki éppen csak leugrott egy kis tört krumplira a sarki kifőzdébe. Nem tudom, ki hogyan van vele, nekem ez a kép, hogy valakinek a fülében ez az eszköz van állandóan, rettentően zavaró. El nem tudom képzelni, hogy az egyik fülem egész álló nap be legyen dugva, főleg akkor, amikor ebédelek. Persze mindenkinek szíve joga, hogy mit dugdos a fülébe, akár ebéd közben is. Véleményem szerint még a kaját lenyelni sem lehet olyan nagy élmény, amikor az ember füle be van dugaszolva. Fiatal koromban egyszer dugult el teljesen a fülem, onnan tudom, de erről már írtam régebben. Tanulságos történet.

Lehet, hogy csak én nem vettem még fel modern korunk lüktető ritmusát, vagy csak a kisvárosi lét miatt vagyok elszokva ettől a nagyvárosokban teljesen mindennapi képtől, azonban ez valahogy kikívánkozott belőlem. Lehet, hogy évek múltán legalább annyira nevetséges lesz ez a dolog, mint az, hogy pár éve az utcán mobilozó embereket tartottuk teljesen abnormálisnak.

És most pedig megyek aludni. Úgy tűnik elfáradtam mára.