Boldogság négy keréken

S mily boldog lehet, kinek gépjármű vala tulajdonában, s azzal jár-kel vala országúton föl s alá! S biza az idő vaskerekének forgássában kopóalkatrészek elromlának, s megjavíttaték az drága költségen ama tekintélyes szakszervizben. Szeme ki nem süle, ki utángyártott alkatrészeket vagyonért ad vala az szegén embereknek birtokába, melybe az szegén emberek belerokkanának s életkedvük oly korán vész oda. Mert halljátok, barátim, fékbetét-garnitúra ötezer forintért adatott meg az magyar dolgozónak, s mivel az tárcsa is elkopott, ezért tizenkettőezer ropogós forintért hozaták azt meg hírös városunk autósboltjába. De terveztek vala két első kereket az gépjárműbe Krisztus után 1989-ben, s azóta is oly gyakran, melyből kifakad, hogy dupla féktárcsa igényeltetett s hozattatott, persze dupla költségen az gépjárműalkatrész-boltba, kétszer tizenkettőezer ropogós forintért. Fejem búnak eresztém, könnyeim kicsordúlának, midőn átnyújtám a bankót, melyet oly’ keserves oktató munkával kerestem meg én, s melyet oly mohón rabolt el vala tőlem a kufár, szemeit csillogtatván. Érte húsz kiló vashoz juték, melyet hamarjában beépítteték, s ezután magam is boldog valék, hiszen gépjármű lészen tulajdonomban, s azzal járhatok vala országúton föl s alá!