Tomb Raider Underworld

Hát, van ilyen is, hogy megjelenés előtt megkapom. Most így történt.

Tomb Raider Underworld. (C) Eidos Interactive

Ennek folyományaképpen állandóan ezzel játszom, amikor csak tehetem, és azt kell mondjam, hogy nem csalódtam. A játékmenet szuper, és bár még nem haladtam el benne messzire, mégis nagyon jól vannak összehozva a pályák és a különböző bonyolultságú logikai feladványok. Az irányítása is – egyelőre – kellemes, remélem, hogy a különböző főnökharcok sem veszik majd el a kedvemet a játéktól, mint annak idején az Anniversary-nél. Ott kegyetlenül meg kellett küzdenem a továbbjutásért, és meg is mondom én most őszintén, hogy tulajdonképpen ki nem állhatom a főnökharcokat. Inkább mászkálni és felfedezni szeretek, mint 20 billentyűt egymás után jó sorrendben összenyomkodni. :-) A játék fizikája jó, a himbálódzó hajón ide-oda guruló palack és Lara hosszú haja a vízben is egész realisztikus, bár (és ez most lehet, hogy az én grafikus kártyám hibája, de) még mindig megvannak a szokásos "Tomb Raider betegségek": a textúrákban el-eltűnő főhős-darab, a padlóba belesüllyedő láb, és hasonlók, de van megoldás erre is: nem kell megállni a játékban, és mindezeket észre sem veszi a játékos arc. Ráadásul, a manapság tök egyszerű grafikai megoldásoknak hála az én gépemen is tudok vele játszani 1280×1024-es bontásban. Betöltés alatt belassul ugyan, de azt hiszem, egy négy éves géptől ez is remek teljesítmény.

Na, ma ennyi voltam, megyek játszani. Kalandra fel!