Ha valaki megkérdezné, azt mondanám, hogy megérdemelt szabadságom második napján se csináltam túl sok hasznos dolgot. Persze ez nem igaz egyáltalán, csak éppen rajtam kívül senkit nem hat meg, hogy hogyan is halad a nagybátyám által rám bízott videokazetta-digitalizálási projekt, vagy éppen hanyadik helyen végeztem a FlatOut 2 versenyein napközben. (Mindkét szeren jó vagyok.)

A latrinán töltött idő kellemesebb és informatívabb elütése érdekében elhelyezett több éves Chip magazinok egyikében olvasom, hogy nem lehet tudni, hogy a HD-DVD, vagy pedig a Blu-Ray lesz a nyerő. A harc már régen eldőlt, az utóbbi nyert. Aztán egy másik szám az új Firefox 2 előnyeit ecseteli - azóta persze már túl vagyunk egy főverzió-váltáson. Mindig azt hisszük, hogy mennyire modernek vagyunk, de pár év távlatából majd látni fogjuk, hogy mennyire nem. Tavaly készített fotókat nézegetve is ámulok, hogy akkor tulajdonképpen hogyan is voltam képes CRT monitor előtt tölteni egy teljes napot, vagy hogy hogyan fértek el egy negyedakkora hűtőben a kaják, amikor most meg soha nem fér semmi ebbe a nálam magasabb hűtőbe. Nagyon nem voltunk modernek - mint ahogy most se vagyunk, csak azt hisszük.

Kedvesem közben olyan alvó pozíciót vett fel, amilyen nincs is. A szó, mint kifejezőeszköz, kevés ahhoz, hogy leírhassam, melyik testrésze honnan indul és hová érkezik. Igazából innen nézve szerintem ő sem tudná megmondani. Újra mozdul, és nini! Egy jobb talp érkezett pontosan az orcám mellé, mérnöki pontossággal. (Mielőtt bármilyen kicsavart távol-keleti pózt vizionalizálnánk kedvesemhez, hozzá kell tennem, hogy az írás zajának csökkentése végett fordítva fekszem az ágyon.)
És hogy mi lesz még ebben az éjfélig hátralévő 12 percben? Valószínűleg elküldöm ezt a pár sort a hulladék postokat is tároló szerverre, aztán ha ébredés után úgy látom, hogy közölhető, akkor most éppen olvasod a blogon. Ha úgy látom, hogy nem, akkor meg teljesen mindegy. :)
2 megjegyzés:
Ez nagyon aranyos! :)
Örülök, ha tetszett! :-) Így volt, ahogy mondom.
Megjegyzés küldése