Oldalak

2008. február 27., szerda

Örömóda

A dolog úgy kezdődött, hogy valamikor október végén elmentem a fogorvoshoz, mert rettentően fájt a fogam. Akkor ő azt mondta, meg lehet és meg is kell menteni a fogamat. Illetve fogaimat, mert kettő volt a bűnös. A mentési folyamat azóta is tart (!), tegnap is éppen fogorvosláson voltam. Amíg az érzéstelenítő hatott, a doktor úr hivatalos ügyben telefonált egy negyed órát. Nekem közben különböző cuccok voltak a szájüregembe applikálva, a szájamat nyitva kellett tartanom, világított rám a lámpa, közben dolgozott a nyálszívó. Néztem ki a fejemből ilyen nyugalmas állapotomban, az ablakon keresztül az utcabeli fák rügyező lombjait láttam. Aztán egyszer, mikor éppen nyelni akartam, de nem volt mit, ráéreztem: a nyálszívó szörcsögő hangja a különböző ajakformák hatására más és más hangot ad. Gyönyörűen skálázható a zenei hangokon. Szépen csendben, a magam szórakoztatására szörcsögtem el az Örömódát, ez viszonylag jól sikerült. A Himnuszt is megpróbáltam, de az "Isten áldd meeeg" már nagyon magasan volt, és majdnem kiesett a számból az egész miskulancia, így abbahagytam a próbálkozást. Aztán röhögnöm kellett mindezen, hogy mennyire idióta vagyok, a Himnuszt akarom elszörcsögni, miközben már az egész orcám görcsölt, a nyálszívó hatására kiszáradt a szám, és úgy egyébként: itt fekszem a székben, a fejem tele van minden kacattal, nekem meg a Himnusz jut eszembe... ezen még jobban akartam röhögni, de akkor meg ki akart esni az egyik pamacs a bal felső ínyem mellől. Így meg kellett komolyodnom. Főként azért is, mert visszaért a doki.


Na, a rövid időn belüli második gyökértömés már nem volt ennyire vicces: akkor nagyon szenvedtem. Pedig becsukott szemmel töltöm a beavatkozás alatti időt, mégis voltam olyan hülye, hogy ki-kinyitottam a szemem, és tájékozódtam. Fúrókat, tűket láttam, aztán meg elképzeltem, hogy ezek mind a fogamban járnak - és később jártak is. Főleg begyulladtam, amikor megláttam, hogy a végső simításokhoz a fejem előtt lobog a láng, a doki izzít benne valami kampót, és azzal korrigálja a fogamat... Krisztust emlegettem már, hozzá fordultam vígaszért, aztán egyszer csak készen lett a művelet. Elkészült a fogam - helye. Van egy betömött gyökerem, fog nélkül. :-)

Sármom kissé megsínylette a dolgot, de legalább nem fáj. Igazából egy jobb tévé áráért vásárolhatnék két koronát is, hogy újra a régi legyen kisfiús mosolyom, ezen egyelőre el kell gondolkodom, és forintösszegeket kell átcsoportosítanom.

Nincsenek megjegyzések: