Sajnos nem tudom megmondani, hogy kinek az alkotása az alant lévő kép, de minél többet nézem, annál inkább vágyom arra, hogy a mindennapos rohanás helyett egy ilyen helyen éljem le hátralévő napjaimat. Egy olyan helyen, ahol nyugi van, rend, tisztaság, és nincs felfordulás, igénytelenség, és a mindennapok mocska, amiben az ember akarva-akaratlanul, de valamilyen szinten elveszik, ki bokáig, ki pedig állig, menthetetlenül.
Olvasva a fenti bekezdést, azt kell megállapítanom, hogy egy kicsit belefáradtam a mindennapok mókuskerekének hajtásába. Tegnap este éjszakai fotózásra mentünk kedvesemmel, ez az egy éltet és ad erőt. Szeretem a fotósportyákat. Ma egy képet megosztok az internet erre fogékony közönségével a PhotoBlog-on is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése