Oldalak

2009. június 10., szerda

Heti aktuális

Lassan kezd finisébe érkezni a heti megpróbáltatások sorozata. Teherautó-platónyi dokumentumot kell előállítanom és összegyűjtenem a héten, mint az érettségi jegyzőknek általában. Ráadásul osztályfőnöki teendőimet is el kell látnom, ami megint csak ötven-hatvan tonnányi papír átmozgatásával jár. Annyira jó vagyok a szeren egyébként: minden osztály le van zárva mindenből, és még csak szerda van. Jegyek a naplóban, korrektül beírva. Ha mindenki ennyire pedáns lenne, mint én, akkor egyrészt nem itt tartanánk, másrészt pedig tudnék tovább haladni az átlagok és egyebek kiszámítgatásával. De azt hiszem azt már megszokhattuk, hogy mindig minden az utolsó pillanatra van kész. Esetleg utána.

Ilyen szellemben javították meg a nemrég vásárolt forgószékemet is.

Történt ugyanis, hogy szegény elkezdett alattam instabillá válni, olyannyira, hogy már életveszélyes volt benne ülni. Gerince, bár gyönyörű íve volt, nem tette lehetővé a biztonságos üldögélést. Visszavittük hát az üzletbe, mivel még garanciás, és rögtön felállították a diagnózist: a gázrugó megadta magát. (Nem volt nehéz megállapítani: orrán-száján jött az olaj kifelé.) Azt hittem, hogy a következő kérdés az lesz, hogy ugye naponta 26 órát ül és állandóan ugrál benne?, de nem így történt. Persze, megjavítjuk, kábítottak. Első fázisban 3 hetet vártam arra, hogy megtudjam: fogalmuk sincs arról, hogy ez a garanciális javítások körébe tartozik-e, mivel a gázrugó romlott el, ami nem a szék része. (Wtf? Én hülye meg azt hittem.) Aztán vártam még cirka két hetet és telefonálgattam ötször azért, hogy közöljék: sajnos még nem érkezett meg az alkatrész, és sajnos semmit nem tudnak mondani. Köszönöm. Ma aztán csörgött a telefonom: garanciális cserében 1 darab gázrugó érkezett az üzletbe. Remek. Végül is egész gyorsan elröppent ez az öt hét, egy kölyökkutya felcseperedik ez idő alatt, de mondjuk addig sem koptattam a széket. Jelen pillanatban a szék kiszuperált felső részét Mackó sajátította ki magának.


Még mindig próbálkozom a Linux-szal is: a fenti képet is azalatt, az alapból kapott eszközök segítségével készítettem el. Igaz, hogy beleöltem fél órát, mire megtaláltam a megfelelő szoftvereket (Windows alatt meg 3 perc alatt megvan az egész), de csak kiizzadtam magamból. Megy itt minden egyébként, csak éppen semmi nem esik kézre, egy kicsit nehézkes a használata az egésznek. Mondjuk a GIMP használata közben Windows alatt is ezt éreztem. Szokni kell még a rendszert, de nem adom fel, próbálkozom vele amikor csak lehet.

Beérik a cserkó is hamarosan: ha minden igaz lesz létra hétvégére, a szüretről képes riporttal jelentkezünk. Addig is legyetek jók, az elkövetkezendő napok húzósak lesznek, ki tudja mikor írok legközelebb. Erőt ad, hogy már csak 1 nap okítás van hátra a suliból (nekem), utána azonban adminisztrálás orrvérzésig.

Megnyugvást, barátaim!

Nincsenek megjegyzések: