Nos, kezdetnek nézzük meg ezt a videót.
3 kérdés: kik ők? Mit akarnak? Miért nem hallottam eddig róluk?
Egy-egy új zene felfedezése úgy zajlik nálam, hogy megpróbálom beszerezni azokat az albumokat, amiket a zenekar eddig kiadott, de valahogy ezek a gyilkosok nem adják egykönnyen magukat. Ez a szám (Human) nagyon tetszik, de olyan, mintha teljesen más stílusú lenne, mint az előző albumaik. Több fórumon is ezt támasztják alá, bár ott a "rajongóknak" inkább a régebbi dalok tetszettek, és ezt az újat húzzák lefelé nagyon. Nagy szerencsém, hogy tulajdonképpen nem is ismerem a múltjukat. A Coldplay-jel való összehasonlítás azért valamilyen módon megáll, annak is csak egy számát szerettem, és bár szereztem be régebbi lemezeket is, valahogy csak az az egy dal maradt meg bennem (Speed of Sound). Azt hiszem, a Killersnél sem megyek se előre, se hátra: ez a szám tetszik, lassan kívülről tudom, a többi pedig nem érdekel. Csak azt érteném meg, hogy mit akarnak mondani a szám refrénjével (arra a kérdésre keresik a választ, hogy emberek vagyunk vagy táncosok... WTF?).
Kicsit emlékeztet a Keane - Everybody changes-ére, azt a számot imádtam/imádom nagyon.
Aztán olvasom én a Music Is For Rich People nevű veretes blogot is, és mondhatom, hogy a blogoszféra egyik gyöngyszemeként tartható számon ez a szájt. (Nagy örömömre szolgál, hogy személyesen ismerem a szerzőt.) Az ott lévő albumismertetők olyannyira megfognak, hogy képes vagyok trance zenét becsempészni a háztartásba. Nem mintha túlzottan távol állna tőlem, hiszen ennek a stílusnak az elődjein nőttem fel. Csak aztán kicsit áthúztam az akusztikushoz, de a szintik hibátlan és atompontos dübörgései azért mindig felkeltették a figyelmemet. (Hát még ha a két stílus keveredik! Imádom.) Olyan szerencsém van ezzel az oldallal, hogy minőségi zenéket elemezget a szerző, és olyanokat kínál az olvasónak, amiről maga is meg van győződve, hogy hallgatható, nem a ratyi kategória bajnokait húzza elő a sufniból. Legutóbbi albumismertetője (Ferry Corsten - Twice in a Blue Moon) olyannyira jól sikerült, hogy be is szereztem az albumot, és már meghallgattam egy párszor - azt kell mondjam, tetszik nekem, igazán.
Így keverednek a stílusok tehát itt nálunk, ez van most, ez aktuális. Holnap majd jubilálunk, addig tartsatok ki, még ha nehéz is.
2 megjegyzés:
A blogoszféra gyöngyszeme? Oh, ez nagyon jól esett, de miért? :) Kicsi vagyok én még.
Mellesleg a heti favoritom nekem is ez a dal (kicsit persze más verzióban) és azt hiszem írni is fogok róla, ha már így felhozta tanár úr a témát :)
Ja, és örülök, hogy tetszik a Twice In A Blue Moon ;)
Én elég sok blogot olvasok, így hidd el nekem: minőségi a végtermék.
A Twice in a Blue Moon pedig tényleg jó...
Megjegyzés küldése