Oldalak

2007. október 11., csütörtök

Vallomás

Na oké, mostanában nem sokat írtam, de az életkörülményeim változásban vannak. Áttérünk a téli szezonra, jön a fűtés, de a kazán, amit pedig az Öreg Detonáció egyszer már behangolt, nem indul: melegvizet ad, de fűteni nem fűt. Fellázadt a lakóközösség, egyhangúlag. Pedig hol van még a fűtési szezon?! (4 nap.)

Aztán volt itt fogadóóra, sok-sok érdeklődő szülővel, jegyek láttán elkerekedett szemekkel. Egyikük-másikuk olyat is kijelentett, hogy "agyonverem!", de reméljük, ezt csak hirtelen fellángolásból mondta. Volt, aki szülői értekezletet is akart, de közöltem: az most nem lesz, majd inkább mikuláskor.

Rengeteg a meló, szakadok bele, de még mindig jó vagyok a szeren, bár már többen megkérdezték tőlem, vajh a lélek csak hálni jár belém? Bambán vigyorgok ilyenkor, de ez nem győz meg senkit, én meg csak sodródom az árral, de egyelőre jó így. Mondhatnám, hogy hétvégén kipihenem majd magam, mint a normális emberek általában, de nem: újra bükki túra, amin azért teljesíteni kell, és meg kell dönteni a tavalyi rekordot. Ha esik, halál. Nincs megállás, a mókuskerék pörög, én néha felbukom benne, de aztán lábra állok, és csak tekerem, mint az őrült.

Csütörtök esti összeomlásomat olvashattátok. Roló le.

Nincsenek megjegyzések: