Lakodalom volt a mi utcánkban

A Mátrix című filmben sok igazság hangzik el. A látványos akciójeleneteken túl mélyreható bölcsességek és gondolatok szövik át az egész filmet, így teremtve meg annak hangulatát. Két gondolat van, amivel szinte az első megtekintés után azonosulni tudtam. Az egyikről már írtam régebben. A másik azonban valahogy most vált aktuálissá. Így hangzik, egyenesen az Orákulum szájából:

Kiválasztottnak lenni olyan, mintha szerelmes lennél. Senki sem tudja megmondani rólad, csak te tudod, az egész lényed, tetőtől talpig.

Ugyanez igaz a házasságra is. Nem tudjuk megmondani a másikról első ránézésre, hogy házas ember-e, vagy sem, csak ha esetleg szemünkkel kutatjuk az árulkodó jegyeket (jegygyűrű, pl.), de egyébként csak a házas ember tud róla. Ott bent, magában érzi, hogy valami megváltozott. Hogy az élete egy új fordulatot vett.

Mondom ezt mindannak apropóján, barátaim, hogy két nappal ezelőtt megnősültem.

Feleségül vettem életem szerelmét. A csendes, polgári szertartáson csak a szüleink és tanúink vettek részt. Ennek ellenére nem voltam még esküvőn, amelyen jobban éreztem volna magam, mint ezen. A szertartás után családi körben ünnepeltük meg azt, hogy immáron összekötöttük életünket. Rengeteg jókívánságot és ajándékot kaptunk mindenkitől, melyet nagyon köszönünk, így utólag is. Egy óvatlan pillanatban még munkahelyem Jeles Képviselői is betoppantak szerény hajlékunkba, hozzátettek a jó hangulathoz és meglepetéssel is kedveskedtek, melyet szívből köszönünk mindenkinek innen (is).

Remek délután volt, mondhatom, számomra az egyik legemlékezetesebb.

Úgy gondoltam, hogy a kalóriaszámlálást a mai napra elfelejtem, a következő okok miatt:

A lakodalomra ablakos kalácsot is kaptunk, melyet szívből köszönünk. Városunkban ez tradíció – olyan, amit eddig nem ismertem, viszont egészen biztos, hogy innentől kezdve nem fogom elfelejteni. Mint ahogy a kalács ízét sem (nagyon finom!), sem pedig azt, hogy milyen alkalomra készítik.

Mintha csak karácsonyfa lenne, süteményből. :)

Az esküvői tortánk. :) Köszönjük szépen! 

Nagy változások egyébként külsőségekben nem látszanak rajtunk, hiszen tíz évnyi együttélés után ugyanott és ugyanúgy élünk, mint eddig. Valami azonban mégis megváltozott bennem. Jobbá és rendezettebbé vált minden. Kicsit máshogy gondolkodom az előttünk álló évekről. Tervezgetünk, elemezzük a múltat és a jövőt. Hogy hová kanyarítjuk életünk hajóját, az még a jövő titka, viszont egyértelműen rajtunk áll, hogy merre tartunk. Közös életünk tengerén a biztos kézzel fogjuk a kormányt és a jó irányba fordulunk.

Jó szelet nekünk! :)