A mai napon éppen hazafelé utaztam a suliból, amikor indulás után egy trillázó hangot követően arra lettem figyelmes, hogy a mozdonyvezető beszél hozzánk:
– Hölgyeim és Uraim! Szeretettel köszöntöm Önöket a Budapest, Nyugati pályaudvarról Ceglédre közlekedő személyvonaton. Jó utazást kívánok Önöknek!
Ehh, mondom, ennek már fele sem tréfa, hirtelen annyit ugrottunk az időben a kora reggeli 7.30-as vonat rozsdás, málló világához képest, hogy hirtelen felfogni sem voltam képes, ami velem történt. Köszöntenek? Jó utat kívánnak? Érdekes egyébként, hogy ezen kívül semmi változás nem történt a szokásos járathoz képest, de máris jobb szájízzel merültem bele a hálózati szolgáltatások ZH-ra való tanulásba – amely holnap lesz esedékes, és nem mellesleg levél Xanaxon élek már.
Alig haladunk kicsikét, megint trilla, majd közli velünk a masiniszta, hogy Budapest, Zugló megálló következik, az ajtók a jobb oldalon nyithatók. Öcsém, mondom: én, mint parasztgyerek azon is meglepődtem, hogy a 4-6-os villamoson, Pesten, egyáltalán bemondják, hogy melyik megálló következik, de hogy a vonaton, gyerekek... hihetetlen. Az apparátus egyébként már évek óta megvan, van mód arra, hogy a vonat vezetője ilyen szimplex formában kommunikáljon az utazóközönséggel (hopp, egy hálózatos fogalom, hogy szimplex, vigyázzál, benne vagyok!), ezt mégsem szokták alkalmazni. Pedig nagyon jó megoldás.
Ekkor már úgy gondoltam, hogy ezt be kell mutatnom, ezt nekem rögzítenem kell, hát meg is tettem, de sajnos a hangmérnökünk nem állt a helyzet magaslatán, ezért pont ami a lényeg, az lett a legrosszabb minőségű: talán ki tudjátok silabizálni, na, mégis:
Azt már nem is mondom, hogy Ferihegy előtt angolul és németül is elhangzott, hogy a repülőtér következik: nah, vigyázzunk azért! Amikor pedig a végállomásra értünk, jó hétvégét kívánt nekünk a mozdonyvezetőnk, elköszönt tőlünk... Hihetetlen. De jól jött volna ez a prémium szolgáltatás nekem egy éve, amikor akkora köd volt, hogy fogalmam sem volt, hogy hol tartunk. Pedig illett volna átszállnom. Akkor a mobilos helymeghatározás mentett meg...
Hát így utaztam én a mai napon, legnagyobb meglepetésemre. Remélem, hogy ez a szolgáltatás hamarosan mindennapossá válik, és jobb képet sikerül kialakítani ezáltal is országunk vasúti közlekedéséről. Már éppen itt lenne az ideje, hogy valami változzon. Mint látszik, nem kellene annyira sok minden hozzá.
2 megjegyzés:
A Túrkeve-Kisújszállás autóbusz-vonalon is van ám ilyen, nem minden buszon és nem mindig, de néha van. Az előre felvett gépi hang lelkesen mondja a megállókat, a végállomásra még külön fel is hívja a figyelmet, majd azt is megköszöni, hogy igénybe vettük a szolgáltatásukat. Mikor először tapasztaltam ezt, én is meglepődtem azon, hogy mivel fel nem szerelték a járatokat, de vonaton ilyet még nem tapasztaltam. (Mondjuk, nem is vonatozok olyan sokat.)
Én mostanában sokat vonatozom. Itt nem előre felvett hang volt, hanem live show, az utazás végén a mozdonyvezető hirtelen nem tudta eldönteni, hogy péntek van vagy szombat, és azt mondta be, hogy "Viszont látásra, kellemes... (szünet) kellemes hétvégét kívánok.". Hát igen, az élő adás csodái. :-)
Megjegyzés küldése