28 év, 17 hónap és 7 nap. Ennyi telt az életemből úgy, hogy nem kellett szemüveget viselnem, de ma aztán megtörtént a váltás. Munka után elkocogtunk kedvesemmel az optikába, és megkaptuk a szemüvegemet. (Hozzá kell tennem, az ügyes árukapcsolásnak köszönhetően egy lencsetisztító folyadékot és egy törlőkendőt is vásároltunk egy ezresért.)
Rendkívül pozitív, hogy távolra is látok! Na ja, éppen ez a szemüveg célja, viszont nem is gondoltam volna, hogy ilyen pozitív módon javítható a látás egy darab jól kiválasztott szemüveggel. Nem mosódnak össze az utca nagynyomású nátriumlámpával megvilágított objektumai, ha leszáll a sötét, és a kirakatokban lévő árcédulákat is látom már messziről.
Azért negatívum is van.
Először is az én szemüvegem lencséje — aszongyák — speciális téma, így aztán egy ideig mindent úgy látok benne, mintha lefelé dőlne. És való igaz, hogy némi perspektivikus torzulást vélek felfedezni a látott képben. Ez egyrészt abban csúcsosodik ki, hogy tényleg olyan, mintha állandóan balra-lefelé tartó lejtőn lépdelnék, másrészt pedig több perc járkálás után olyan, mintha összementem volna, és feltűnően közel látom a járdát, vagy a padlót. Ez rendkívül kellemetlen, mert kis emelkedőkön is úgy emelgetem a lábam, mint aki díszlépésben halad, máshol meg nem találom el a járdaszegélyeket, szóval egyelőre jól szórakozom saját magamon, amíg bele nem borulok valahol az árokba. Aztán itt van a hideg, állandóan összelehelem a szemüveget, ami baromi kellemetlen; legalább annyira mint a hidegről bemenni egy fűtött helyre, ahol a lencséket azonnal ellepi a pára. De ami a legfájóbb, hogy nem lehet már csak úgy odabújni szívem választottjához pár puszira: mivel ő is szemüveges, előbb-utóbb összeakadnak a látásjavító technológiák, így aztán mindig le kell vennem a szemüvegem, mielőtt aljasul támadva pusszantásra vetemednék.
Mit is mondhatnék még? Sóhajtok egy nagyot, elteszem eddigi, szemüveg nélküli életemet egy kis doboz mélyére, gondosan becsomagolom, majd a jövőbe tekintek a két darab, -0,5 dioptriás lencsén át.
8 megjegyzés:
Nagyon szép vagy szerintem szemüvegben. Olyan kis professzoros. :D De nagyon jól áll! :D
Köszönöm. Mondták ma sokan, negatív kritikát nem hallottam. Egyelőre a jobb fülem fáj tőle, más tünet nincs.
Na, akkor fussunk neki még egyszer.
Szerintem jól áll. A szemüveg.
Aztán a fülfájás: nekem is voltak anno ilyen problémáim. Már nincs, szemüvegem sem. Hozzá kell szokni, kétségkívül. :-)
És pont.
Szokni kell, azigaz. Érdekes, hogy amikor a fülemen ül, akkor nem érzem, hogy fájna, de ha leveszem, akkor aztán teljesen kész vagyok. Köszönöm, örülök, ha te is azon a véleményen vagy, hogy jól áll. Kell a pozitív vélemény, mert egyébként nehezen szántam rá magam a hordására. Kicsit nehezen is viselem, hogy hamar maszatosodik, koszolódik.
Az biztos, hogy hamar maszatos lesz. Én egy nap vagy 10x megtörlöm! :)
Az én szemüvegemet?! ;-)
Nem! Az enyémet! :)
T'om, csak vicceltem én.
Megjegyzés küldése