Kissé túlzottan aktívra sikerült ez az egyébként igen csendesnek és szolidnak ígérkező napom. Olyannyira aktív voltam, hogy három órám helyett rögvest tartottam hatot. Helyettesítettem, csak úgy kedvtelésből. (És ez sajnos most tényleg igaz.) Az egyik órára - gondoltam, rendkívül kedves és kreatív leszek ma - vittem be egy saját magam által gyártott keresztrejtvényt, tele informatikai meghatározásokkal. Volt nagy öröm, lázasan hozzá is fogtak a töltögetéshez.
Látom ám, hogy egy srácban nem nagyon megy fel az adrenalin a kihívás láttán. Kérdezem az inaktívat, valami baj van? Azt mondja, fogalma sincs, mi ez a sok kocka és szám. Jézus adj erőt, meg sem gondoltam, hogy valaki nem tud keresztrejtvényt fejteni ilyen korban, de egye fene, elmagyarázom. És ezt követően 10 percig magyaráztam, hogyan is kell kitölteni egy keresztrejtvényt, jól. Hozzá kell tennem, hogy a vízszintes és függőleges irányok eltalálása is némi nehézségbe ütközött hősünknél, így valóban nehéz a rejtvényt megfejteni. Informatikus osztályban vagyunk, az alábbi párbeszéd is lezajlott:
- Látod, itt van például, függőleges kilences, 3 betű, a meghatározás pedig: "Nem ide". Akkor mi lehet?
- SATA.
Háh! Kocka-e vagy? Mindamellett a SATA négy betű.
Valahol ott hagytam abba a magyarázást, és veszítette értelmét az összes addigi erőfeszítésem, amikor meg merte kérdezni az átkozott: a fekete kockákba is lehet írni?
Neked még oda is lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése