Inter You

Mióta írsz naplót?
1997-ben kezdtem el komolyabban foglalkozni a naplóírással: annyira belejöttem, hogy több, mint három éven át megszakítás nélkül írtam a sorokat, minden nap. Ha egy nap kimaradt, azt másnap vagy harmadnap bepótoltam, de minden napról született valami iromány. Aztán azt egyszer csak meguntam, abbahagytam. Később aztán megint több szabadidőm lett, így újra és újra belefogtam, alig van pár év, aminek napjai '97 óta nincsenek feljegyezve.

Ezeket a naplókat kézzel írtad?
Igen, eleinte kézzel írtam, aztán volt egy időszak, amikor hittem abban, hogy számítógépen is lehet jó személyes naplót írni - fél év kellett, hogy rájöjjek, nem lehet. Egy jó naplóhoz oda kell ülni, tollat a kézbe venni, és éjszaka az asztali lámpa fényénél kell lekörmölni, hogy mi történt aznap. Esetleg kicsit kiszínezni, hogy viccesebbnek tűnjék, ne pedig önnön sorsunkon való siránkozásnak.

Mi lett ezeknek a naplóknak a sorsa?
Minden naplóm megvan, többek között az is, amit még 1993-ban, általános iskolás koromban az akkor még rendkívül ronda kézírásommal fogalmaztam. Ezen általában rendkívül jókat mosolygok, hihetetlen nagy problémák foglalkoztattak akkoriban. :-) (Pl. le kell mosni a biciklimet. Holnapra tanulni kell kémiából. Krisztus!)

És honnan jött az az ötlet, hogy blogot írj?
Blogot tulajdonképpen már régen akarok írni, csak nem tudtam, hogy így hívják. :-) Régebben voltak próbálkozásaim, amikor kézzel frissítettem az indexeket, meg HTML-kódban szerkesztettem meg az egész oldalt, és nem értettem még, hogyan lehet, hogy másoknak ez hihetetlen mennyiségű cikk esetén is pontosan és hibátlanul megy, nekem meg minduntalan el-elcsúszik egy link. Aztán megvilágosodtam egy napon, megértettem, hogy mi az a blogmotor meg webkettő, a homlokomra csaptam, és azóta nincs megállás.

Mikor indult az első blogod?
A Thozoo naplója előtt is voltak próbálkozásaim, de azokba nem feccöltem annyi időt, mint ebbe a blogba, így pár post után meg is haltak. 2006. januárjában úgy döntöttem, hogy az addigi szerencsétlen weblapjaimat egy, az igényeimnek sokkal jobban megfelelő formára alakítom, és így jött létre a Thozoo nevű blog. Ezen találhatóak meg a dalaim, az általam írott programok, és minden letölthető cucc. (Manapság csak mint hivatalos honlap emlegetem, pedig annyira nem is az, a Thozoo naplóján sokkal nagyobb élet folyik.) A dalok és programok azonban nem minden nap jöttek, nekem pedig szükségem volt arra, hogy a bennem rejlő kreativitást valamilyen formában felszínre juttassam, ezért 2006. június 9-én elindult a Thozoo naplója blog, majd még ebben az évben, augusztus 29-én létrejött a Thozoo Photoblog is, amelyre az általam készített, véleményem szerint vállalható fotóimat töltöm fel, igencsak rendszertelenül.

Hogyan döntöd el, hogy melyik nap milyen témáról írsz?
Nos, igen, a kérdésben már benne van: ez nem egy naponta többször frissülő blog. Elég ritka, amikor egy nap több cikk is felkerül, ennek pedig az az oka, hogy sokszor fáradt vagyok már ahhoz a nap végén, hogy kreatív legyek. Ráadásul ez nem is egy kimondott énblog, ahol csak azt írom le, ami velem történt aznap. Több cikk előtt adatokat gyűjtök, és próbálok ismeretet terjeszteni, már amennyire ez lehetséges. A témák pedig teljesen véletlenszerűen jönnek: az aznap velem történt dolgok, vagy egy tévéműsor témái ihletnek, de olyan is van, amikor egy engem érdeklő téma után kutakodom a neten, és a végeredményt ide írom, mindenki okulására.

Mennyi időt fordítasz egy-egy cikk megírására?
Általában egy fél órát. Persze voltak 5 perc alatt megírt, meg több órán át készített postok is. Emlékeim szerint a hiánypótló gigantikus gumicukorteszt, illetve a szlovákiai nyaralásunk megírása tartott a leghosszabb ideig.

Hány post született eddig a naplóban?
Amikor a napló elindult, megfogadtam, hogy száz postig nem hagyom abba. Az ötvenedik post körül jól meg is ünnepeltem magam, milyen fasza gyerek vagyok, amiért idáig eljutottam, hatalmas teljesítménynek tekintettem, pedig haha, nem is volt az. Aztán írtam tovább, és a 100. postnál már úgy éreztem, életem részévé vált a napló, írtam tovább, mintha muszáj lenne. Jelenleg ez az 521. bejegyzés a naplóban, ami büszkeséggel tölt el, mivel nem egy-két mondatos postokról van szó.

Voltak olyan pillanatok, amikor abba akartad hagyni?
Hogyne lett volna, nem is egyszer megfordult a fejemben, hogy abbahagyom, de olyankor meg mindig jó nagy bűntudatom lett, ráadásul egy-két napon belül annyi írnivalóm akadt, hogy egy hétre előre megvoltak a cikkek, nem lehetett abbahagyni. Most meg már nem is akarom. Amíg van látogatója az oldalnak (jelenleg napi 25-30 ember olvassa), biztosan írni fogok. Ha ez a szám nagyon visszaesik, akkor már nem lesz értelme írni.

Neked is lennének kérdéseid? Írj egy hozzászólást ehhez a posthoz, és a következő interjúban megkapod a választ!