Az egerem görgője már régen rossz, lefelé tekerem az oldalt, de ő rapszodikusan ide-oda ugrál. Idegbaj, ha meg nem környékez. Azért az irányt nagyjából tartja, de ha valaki látja, mit csinálok, azt hiszi, hogy alkesz módon remeg a kezem az egéren, amit görcsösen próbálok meg tekergetni.
Aztán ma a mobilom ötös és nyolcas gombjai kezdtek egy kicsit ropogni, mintha valami kenyérmorzsa szorult volna be alájuk, és minden megnyomással újabb apró és apró darabra őrölném azt a készülék belsejében. Még a hangja is hasonlít. Van még majdnem egy hónap a jótállásból, érted. Remélem, nem hullik szét teljesen a vas a mindennapi használat terhe alatt.
Leadtam ma 107 fényképet még 2006-ból, előhívás céljából. Ilyenekre is költök, úgy látszik, elemem a nosztalgia. Mondom, ne legyen fehér sáv a kép szélén, szóval FILL-IN eljárással készítsék el, ha lehet. Töltse ki a rendelkezésre álló képterületet a papíron, nem baj, ha a tetejéből vágni kell. Erre ilyet mond néném, hogy nem lesz fehér keret körülötte. Kösz, az se kell, de nem erről beszéltem. Olyan jó, hogy műszaki analfabéták figyelnek minden üzletben, minden boltban, mindenhol! Ettől úgy érzem magam, mintha egy teljesen más világban élnék, és én érzem magam hülyén, hogy alig van valakinek fogalma arról, amiről beszélek.
Őrült ez a világ, én mondom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése