Szlovákia - 1. nap

Már júniusban eldöntöttük, hogy idén nyáron, szakítva az eddigi hagyománnyal, külföldre megyünk nyaralni. Szlovákia, mint autóval is bejárható, közeli úticél tűnt a legalkalmasabbnak arra, hogy külhoni tájakat és vidékeket ismerjünk meg, így aztán még időben lefoglaltuk a kedvező árú szállást Iglóban (Spisská Nová Ves). Igló jó hely abból a szempontból, hogy minden, amit csak meg akartunk nézni, közel volt, a legtávolabbi úticél (Tatralandia Aquapark) is "csak" 80 kilométerre helyezkedett el.

Az utazás a lehető legjobb hangulatban zajlott, az időjárás is tökéletes volt, az út sem bonyolult: tulajdonképpen a 3-as számú főúton kellett, hogy haladjunk Tornyosnémeti felé, ahol átléptük a határt. Itt elkérték a személyi igazolványunkat, és a tőlem legalább 5 évvel fiatalabb határőr vágyat érzett arra, hogy benézzen a csomagtartóba: benézett, látta, hogy dugig van táskákkal, mehettünk tovább. 1 perc alatt lezajlott az egész.

A szállás felé haladva különböző programokat iktattunk be. Először is megnéztük Kassa főterét. Ezen belül nagyobb figyelmet szenteltünk a Dómnak (Szent-Erzsébet székesegyház), amit éppen renováltak kívülről, de belül szét lehetett nézni. Idegenvezetőt nem kértünk, így csak futtában szemléltük meg, mi is van odabent, bár hozzáértők szerint ezernyi apró helyiség van, ami érdeklődésre tarthat számot - ez idén elmaradt.

Felkerestük a főtéren lévő zenélő szökőkutat, aminek vízsugarai az időnként felhangzó zene ütemére emelkedtek-süllyedtek. A szökőkútban lámpákat is láttunk, feltételezésünk szerint páratlan élmény lehet éjszaka, ahogyan a színes lámpák megvilágítják a vizet, mi azonban délelőtt láttuk a kutat, így erről lemaradtunk.

Kassa főtere

A Dóm bejárata

Zenélő szökőkút

Utunkat Eperjes (Presov) felé folytattuk, innen Siroké falu felé tértünk le. Itt egy kilátót kerestünk sokáig, feleslegesen mentünk fel egy darabon (gyalog, papucsban), majd vissza, mire a kiindulási ponton jobbra fordulva megláttuk magát a kilátást, amit kerestünk. :-) A távolban felsejlett a Szepesi vár, és a környező hegyek.

A Szepesi vár látképe

A szállás felé haladva megtekinthettük volna a várat, azonban nem akartunk az összes cuccunkat a kocsiban hagyva ismerkedni a kultúrával, így a várlátogatást elnapoltuk kicsit későbbre.

Magyarországi lakásunktól mintegy 350 kilométernyi autókázást követően megérkeztünk a szállást adó Iglóra. A nap hátralévő részében itt néztünk szét.

Meglehetősen nehéz volt a főtéren egy olyan éttermet találni, ahol legalább angolul meg tudtuk magunkat értetni (és ez nem feltétlenül a mi hiányos angoltudásunkból fakadt), illetve 1, azaz egy olyan helyet találtunk, ahol angol nyelvű menüt is tudtak adni. Itt a pincérlány igen készséges volt, elmagyarázta, merre tudunk bevásárolni, illetve még egyik-másik ételről is tudott bővebb információt adni annál, mint ami az étlapon szerepelt.

A másnapi kimerítő túrázást szem előtt tartva hamar álomra szenderültünk.

(Holnap: túra a Hernád-völgyében! Eltévedés, jégeső, sziklamászás, kilátó 600 méter fölött - meg ami kell egy jó túrához...)