Bluetooth

Nagyon élem a Bluetooth-technológia adta előnyöket. Két eszköz vezeték nélküli összekapcsolása már infrán is érdekes volt, de a Bluetooth talán még jobban megmozgatja a fantáziámat a lehetőségeket illetően. Egyszerűen hihetetlen jó, hogy úgy tudom szinkronizálni a telefont és a számítógépet, hogy a telefonnak csak valahol a szobában kell lennie, a többi megy magától. Lementhetőek a fotók, így soha nem telik be a memóriakártya, bár igaz, hogy a fotók így nincsenek mindig velem, de nem lehet minden tökéletes. Áttölthetőek az aznap kapott zenék, meg tulajdonképpen minden adat ide-oda mozgatható, kényelmesen.

Pedig a technológia nem újkeletű: már akkor létezett, amikor nekem még mobilom sem volt. 1994-ben kezdték kidolgozni, és rá öt évre, 1999-ben már meg is jelent a Bluetooth 1.0-s szabvány, ami igen sok gyerekbetegséggel küzdött a kompatibilitást illetően. A későbbi szabványok egyre csak jobbak lettek, mind átviteli sebességben, mind pedig a két egység között adatátvitel közben lehetséges távolságban felülmúlták elődjeiket, és kompatíbilisek maradtak a régi szabványokkal is.

Akárhogy is van, hozzám most érkezett el és rettentően élvezem.