Mindig is csodáltam a flippereket. Gyerekkoromban még nem volt játékterem flipper nélkül, meg az azokat össze-vissza taszigáló fiatalság nélkül. Csodáltam ezeket a gépeket, főleg azért is, mert ezek nem olyan „egyszerűen másolható” berendezések voltak: számos alkatrészt kellett beléjük építeni. Később, amikor a programozással megismerkedtem, a rajtuk futó programok is kezdtek érdekelni – érdekes, hogy addig eszembe sem jutott, hogy a különböző kapukat, lámpákat és hangokat ezeken a gépeken is program vezérli.
A flippergépek a legtöbb mechanikus játékgéphez hasonlatosan a kezdeti időszakban szerencsejáték-funkciót is betöltöttek. Ha a játékos elég ügyes volt, vagy kellően sok pontot szerzett, ingyen játékot nyerhetett, esetleg visszakapta a pénzt, amit a gépbe dobott, néha netán még annál többet is.
A flipper annyira népszerű volt az 1900-as évek közepe felé, hogy 1932-re már 150 cég gyártott flippergépeket, a legtöbbet Chicagóban szereltek össze. Chicagot azóta is a flippergyártás központjaként tartják számon. A gyártók közötti verseny azonban olyan szinten brutális volt, hogy két évvel később, 1934-ben már csak 14 cég foglalkozott a játékgépek gyártásával.
A második világháború, mint sok mindenre, erre a területre is rányomta a bélyegét, mivel a háború alatt a játékgépek gyártói jelentős kapacitásukat a hadifelszerelések, semmint a flipperek gyártásába feccölték. A flipperek igazi felfutása a háború után kezdődött. 1947-ben a Humpty Dumpty nevű játék volt az első, amelyben a játékos által irányított karokkal kellett a golyót minél tovább a pályán tartani - ezzel megteremtve a modern flipper alapjait.
A mikroprocesszorok megszületésével a flippereknek is egy új korszaka indult el. Az ’50-es és ’60-as évek flippereiben alkalmazott elektromechanikus relék, és a pontokat számláló forgó számtekercsek nyugdíjba vonultak, helyüket áramköri lapok és digitális kijelzők vették át, valamikor a hetvenes években. Rengeteg híres gép készült ekkor, a játékosok jobbnál jobb játékokkal játszhattak, a tervezők képzelete szárnyalt: több szintes, forgó pályák, hihetetlen mennyiségű kapu és lehetőség, látvány és hangeffektus tette színessé a már egyébként is színes pályákat.
A nyolcvanas évek videójáték-őrülete a flippergépek végét jósolta – országunk történelmi fejlődését jól szemlélteti, hogy nálunk igazán ekkor kezdtek megjelenni a flipperek tömegesen.
Mikor aztán a pénzbedobós játékgépek piaca teljesen összeomlott a videojátékok miatt, a kilencvenes évek elején remény látszott a flipperek újbóli visszatérésére. Az eladásokat híres filmek témáját feldolgozó flipperekkel próbálták növelni, ami rendkívül sikeresnek is mutatkozott: az Addams Family flipperből például több, mint 20.000 darabot gyártottak és adtak el (ezzel még én is játszottam suttyó koromban). Hasonlóan jó eredményeket produkált az Indiana Jones, vagy a Star Trek nevével fémjelzett flipper is. A piacokat Európára és Ázsiára kiterjesztve még inkább megnyíltak a lehetőségek, és a flipperek újra teret hódítottak. A diadalmenet azonban nem tartott sokáig: 1996 végén újra lefelé ívelt az ipar csillaga. Voltak még próbálkozások az ezredforduló után is, ezek azonban nem lehettek annyira sikeresek, mint a flippertörténelem régi nagyjai.
Aki nem tehette meg, hogy játéktermekbe járt, viszont volt számítógépe, számos flipperprogram közül választhatott. Az én kedvenceim az alábbi progik voltak (ezek még nem 3D-ben, csak a képernyőn szkrollozó módon jelenítették meg a táblát):
Az igazi flipperekben az volt a jó, hogy – a mai játékgépekkel ellentétben – az ott lezajló dolgok valóban véletlenszerűen történtek, nem előre programozott módon, hiszen a játékos a golyót a kar minden egyes pontjáról máshová lőtte ki, és pontosan ez volt a flipper lényege. Ha koncentrálva, a megfelelő kapukba vagy érzékelőkre irányítottuk a golyót, megnyerhettük a Jackpotot, kaptunk egy ingyen golyót, vagy a játékba épített játékokkal játszhattunk (az újabb modelleknél a kijelzőn, a régebbieknél a flipperpálya egy elkülönített területén, általában extra magas pontokért).
A flipper tehát remek szórakozás, ha valahol még láttok ilyen gépet, feltétlenül próbáljátok ki! (Illetve írjátok meg, hol lehet még flipperrel játszani, kisvárosunkban sajnos nyoma sincs a technológiának - vagy csak én nem tudok róla.)
---
Történelmi tudás fordítás által: wikipedia.org
2 megjegyzés:
Szia,
Jó cikk :)
két link ami érdekelhet de valószínűleg ismered őket:
http://www.flipperklub.hu
http://videojatek.blogspot.com/
Köszi. :-)
Megjegyzés küldése