Nagyon izgatott vagyok. Reményekkel és egyben kétségekkel teli. Ha minden igaz, a kétségeket holnapra sikerül eloszlatni. Az történt ugyanis, hogy munkahelyem fantasztikus megújuláson ment át a nyár folyamán. Azon túl, hogy kanárisárga falak között szigeteken fogunk ülni a tanári szobában, mindenképpen közölhető, hogy kikerült egy bazi nagy szekrény onnan, amely tény kettős jelentéssel bír. 1. Sokkal több hely, mozgástér van, ami pozitívan befolyásolja a munkához való hozzáállásomat. 2. Ez a szekrény tartalmazta a naplókat, amire ettől az évtől kezdve bizony nem lesz szükség.
Nem lesz ugyanis papír alapú napló, az egész iskola elektronikusan kezdi el nyilvántartani a megtartott órákat, a hiányzásokat, az érdemjegyeket és minden egyebet, amit eddig a naplóba fáradságos munkával vittünk fel. Azt hiszem, nem is a jegyek beírása jelentette itt a legnagyobb gondot, hanem a félévi statisztikák, a hiányzások összesítése és a minden év elején kötelező adatrögzítés a napló oldalaira. Hála a jó istennek, ez most megszűnni látszik és végre lépést tettünk egy újabb kor felé.
Mert mi volt eddig? Üldögéltünk és amikor számítógépre volt szükségünk, választottunk egyet a tanáriban lévő három számítógépből működő kettő közül, amiből egy baromi lassú volt, a másik pedig nyilván nem volt szabad. Ez semmiképpen nem a rendszergazda munkáját minősíti: valahogy egy hatvan ember által használt számítógép rendkívül hajlamos arra, hogy két hét alatt (és most itt is egy rendszergazdától kölcsönzött fogalommal élek) "összehányja magát". Így aztán a percekig tartó üresjáratoknak köszönhetően nem biztos, hogy egy fájlt a megfelelő helyre tudtunk másolni egy tíz perces szünetben.
No de mi lesz most? Mindenkinek saját laptopja lesz, amivel mind az elektronikus naplót, mind pedig az iskolai hálózatot eléri. A laptopok vezeték nélküli hálózaton kapcsolódnak a suli szerveréhez, így a kényelem maximális fokú. Nem irigylem azokat, akik eddig nem álltak közelebbi kapcsolatban a számítógéppel: most aztán össze kell barátkozniuk vele, mivel minden egyes hiányzást, késést, órát, helyettesítést, összevonást és jegyet ennek segítségével kell beírniuk a rendszerbe.
Hogy hogyan működik mindez? Kiderül a holnapi okításon, ahol mindent megtudunk, amit csak szeretnénk. (Remélem.) Hogy a gyakorlatban mennyire válik be? Azt hiszem, erre legalább egy félévet várnunk kell, de mérnökként és informatikusként én bízom a technikában, illetve abban, hogy ezzel csak nyerünk, és végre láthatóan előrefelé haladunk egy szebb, digitális, papírmentes jövő felé.
2 megjegyzés:
Na mindjárt otthagyom az egyetemet és visszajelentkezem a Móriczba :). Ennek így ideje volt már szerintem :).
Szeretettel várunk - akár kollégának is. :)
Megjegyzés küldése