Oldalak

2007. november 28., szerda

Ugyanott vagyok

Ma megkaptam a fizetési papíromat, és rettenetesen elkeseredtem. Első körben világgá is akartam menni, de volt még egy negyedik órám, azalatt némileg lecsillapodtam, utána meg egy kicsit átértékeltem magamban a dolgokat, és számításokat végeztem.

A tavalyi év szeptemberében és októberében összesen 20 órával többet tartottam meg, mint az idei tanév első két hónapjában, bár hozzá kell tenni, hogy tavaly délutánonként két órát - egész egyszerűen - nem fizettek ki, így ha az ember 2 óráért szeretett volna pénzt kapni, ezért 4 délutáni órát kellett tartania. Ha csak 2 órát tartott, akkor semmit nem kapott. (Nekem a két hónapban 10 olyan órám volt, amiért nem kaptam pénzt.) Idén ezt a dolgot eltörölték, viszont azért a bérért, amit kapok már nem 20, hanem 22 órarendi órát kell megtartani kötelezően, tehát gyakorlatilag majdnem ugyanott vagyok, mivel ha a tavalyi viszonyokhoz képest kalkulálok, havi 8-10 órám nincs kifizetve. És ez rendkívül érzékenyen érint engem.

A fizetéseket vizsgálva kiderült, hogy idén ugyanabban az időszakban mintegy 0,52%-kal kerestem kevesebbet, mint tavaly. Az étkezési utalványokat tavasszal a felére csökkentették, így a tavalyi évhez képest 44,44%-kal volt kevesebb, amit melegétkezésre költhettem. Az egyéb juttatások terén viszont 51,98%-kal kaptam többet. Mindez összesítésben azt mutatja, hogy 2,07%-kal élek rosszabbul, mint tavaly. Ezt valahogy én sokkal többnek érzem, főleg ha belekalkulálom az élelmiszer- és energiaárak (meg minden egyéb árak) drasztikus növekedését is.

Magyarország, 2007. Ahol öröm dolgozni.

Nincsenek megjegyzések: