Oldalak

2007. február 7., szerda

A koránkelés

Arra a napra várok, amikor reggel kilencig aludhatok, és ha ébredés után kinyitom az ablakot, hűs tavaszi levegő árad be a szobámba. A koránkelésnek nincs semmi értelme.

Ha nem hétkor kellene munkába indulnom, hanem később, akkor nem kellene az ilyen "este fagyos, nappal enyhe" napokon levakarnom a jeget az autóról korán reggel (egy óra múlva úgyis leolvad magától), vagy ha gyalog megyek, nem fagyna le a fülem.

Ha nem hétkor kellene munkába indulnom, akkor nem kellene minden reggel legyűrnöm a reggelit, hogy ne legyek már nyolckor éhes, hanem úgy tudnék reggelizni, hogy kedvem is van enni, mert reggelhez méltóan megéheztem a pihentető alvás után.

Ha nem hétkor kellene munkába indulnom, akkor nem lennék nyűgös egész nap.

Persze a problémákra most is van megoldás: nem autóval kell menni dolgozni, hanem gyalog és sapkában; nem kell reggel reggelizni, hanem szendvicset kell vinni, és ha éhes vagyok megenni; valamint nyűgös se lennék, ha időben feküdnék le. De ezeket olyan nehéz betartani.

---
Illusztráció: www.sxc.hu

Nincsenek megjegyzések: