Oldalak

2006. november 28., kedd

Ma

Hát eléggé nyomorék idő lett mára is. Olyan nyomasztó volt ez a ködös idő, de mindennek ellenére jól éreztem magam. Igaz, hogy rettentően sok dolgom volt, de ez nem lényeg, hozzászokhattam már. Ma tulajdonképpen reggel nyolctól délután négyig, az ebédszünetet leszámítva, folyamatosan beszéltem, órát és tanfolyamot tartottam. Az első két óra még viszonylag gyorsan eltelt: programoztunk egy jót. Én jól éreztem magam a táblánál, még annak ellenére is, hogy egy kezemen meg tudtam volna számolni azokat, akik figyeltek is arra, amit mondok. Megpendítettem egy félévi dolgozatot, ami nyögéseket eredményezett. Ez még ugyan mindenkinek távolinak tűnik a csoportban, de hamarosan téli szünet, az gyorsan elszalad, aztán itt a január, és már meg is fogjuk írni. Szóval pár hét, és azon is túl leszünk.


Látkép a gépteremből

A harmadik órában dolgozatot írtunk. Fantasztikus volt látni, hogy még mindig van, akinek 17 évesen egyszerűen nem megy az Excelben az összeadás és az átlagolás. Az átlagolás Excel nélkül sem mindig. Teljes csődként éltem ezt még még 2 éve, rettentőenkezdő koromban, viszont most úgy gondolom, hogy nem nekem kellene lenni annak az embernek, aki elmagyarázza egy ilyen korú embernek, hogy hogyan kell átlagot számolni. A technikai megvalósítás meg csak egy olyan dolog, amit meg kell tanulni. Hogy egyenlőségjellel kezdődik. Tulajdonképpen ennyit kell hozzá tudni. Gyorsan át is lendültem a negyedik órára, ahol progamozási tételeket oktattam. Nem történt itt semmi érdekes.

Ötödik órában informatika az osztályommal. Legnagyobb csodálatomra majdnem mindent el tudtam mondani, amit akartam; nem gondoltam, hogy elég idő lesz rá. Jól viselkedtek most, meg voltam velük elégedve. Csak a szokásos izgő-mozgó emberek izegtek-mozogtak.

Ötödik és hatodik óra meglehetősen pangás volt, erről nem is beszélek...

Kimentünk ebédelni, de sajnos az étteremben négyféle kajából egy volt választható, az se olyan volt, amit szerettem volna, így hét óra után, korgó gyomorral indultunk el kaját vásárolni, majd gyorsan haza, ahol ebédelhettem egy keveset. Eztán vissza a suliba, fél háromtól négyig Excel felkészítő a diákoknak. Ez is jobban haladt, mint ahogyan én gondoltam, rengeteg anyagot leadtam, ők pedig - remélem - megértettek mindent. Majd a vizsgán kiderül.

Valamivel négy után estem haza. Volt egy fél óra pihenőm, utána öttől fél kilencig lehetőségem nyílt egy fénykép-videó kombinációt megalkotni. Ezalatt a majdnem 4 óra alatt valamivel több, mint 6 percnyi videót sikerült kitermelni, de a megrendelő elégedett volt, és jóvoltából még pizzát is fogyasztottunk ma este. Ez volt a vacsorám olyan hat óra tájban, igazán jól esett, és jól is laktam (még mindig érzem). Köszönöm.

Most, azt hiszem, játszok még egy Bejeweled-öt, aztán pedig nyugovóra térek. A holnapi napom már nem lesz ilyen macerás. A csütörtök viszont gáz: délelőtt suli, délután fél háromtól négyig gépterem, négytől ötig fogadóóra, öttől hatig szülői értekezlet.

Kész. Az életem egy rohanás.

Nincsenek megjegyzések: