Vannak sorsfordító pillanatok az életben. Ilyen pl. a költözködés. Hétvégén egy rokonom költözött, ebben segédkeztem: bútorok, akváriumok, és millió bedobozolt apróság, bezsákolt ruha várta a teherautót.
Amikor az ember megszokott környezetéből egy másik helyre költözik, hirtelen minden felborul. Az új hely megszokása korántsem egyszerű feladat. Egy ideig az ember nem érzi még otthonának az új helyet, a régit pedig már nem tekinti annak, szóval kell egy pár hónap, amíg minden visszaáll a régi kerékvágásba. Emlékszem, amikor én a jelenlegi kuckóba költöztem, a nap végén sokszor volt olyan pillanatom, hogy bámultam a négy falat, és azon gondolkodtam, hogy vajon jó döntés volt-e, amikor elköltöztem itthonról, és ezt az életformát választottam. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem döntöttem rosszul, de ezt majd a jövő fogja igazolni igazán.
3 megjegyzés:
Szia!
Én amikor elköltöztem egyfolytában azt éreztem majdnem egy évig, hogy de jó lenne már haza menni. De nagyon jó döntés volt, hogy elköltöztem, soha nem csinálnám vissza a dolgokat. Már nagyon szeretek a jelenlegi lakásban lakni, sokkal jobban szeretek itt lenni, mint a régi otthonomban.
De azért néha vágyok "haza" és jól esik a hétvégét otthon tölteni. :-)
Egyetértek Veled.
Boldog névnapot kívánok! ;-)
Köszi! :-)
Megjegyzés küldése