Oldalak

2008. január 30., szerda

Archiválni szépen

Az archiválás kérdése mindig is foglalkoztatott. Nem tudtam és a mai napig nem tudom megérteni azokat az embereket, akiknek a rendszere csak úgy "lóg a levegőben" - nincs egy épkézláb telepítő lemezük, nincsenek biztonsági mentéseik, rosszabb esetben erről a kettőről még csak nem is hallottak. Ha valami tönkremegy, borul az egész rendszer, levelestül, dokumentumostul, gyűjtött anyagostul, fényképestül. Aztán lehet szaladgálni a szomszédba telepítőért, meg jöhet a jaj, megvan ez neked, mert véletlenül letöröltem, és a többi, ami ilyenkor következni szokott.

Már egészen fiatalkoromban nagy gondot fektettem arra, hogy a sok munkával összehozott anyagokról rendszeres mentésem legyen, és volt is mindig (még a floppys korszakban is duplikált példányokkal toltam), így elmondható, hogy számítástechnikával behálózott 18 évnyi múltamban alig pár alkalommal fordult elő kisebb adatveszteség, ami azóta is igencsak bánt, de kár a múlton keseregni. A CD-, majd később a DVD megjelenésével és házilag való írásának megfizethetőségével egy olyan archiválási lehetőség jelent meg, amelyet igyekeztem kihasználni - ez mind a mai napig így is van. A problémát ugyanakkor most már egyre inkább az okozza, hogy annyi anyagom van, amit folyamatosan menteni kell, hogy DVD-re való írogatásuk egy-egy délutánt igénybe vesz, kényelmetlen, és azt hiszem, nem akarom tovább folytatni. (8 GB dokumentum és kép, 20,5 GB (26.224 db) digitális fotó, 5 GB saját cucc (zenék és programok, illetve ezek forrásai), illetve több, mint 50 GB vágni való, vagy már megvágott digitális videó).

Továbblépek: vásárolni fogok egy kicsi, de a mentéseknek még elegendő méretű merevlemezet, amúgy kéz alól, használtan. (5 ezer forint.) Aztán vásárolni fogok egy olyan külső HDD-racket, ami USB-n keresztül kapcsolódik össze a számítógéppel (az is öt), így tulajdonképpen, relatíve fillérekből, egy olyan archiválási megoldást tudok összerakni, amely a lehető legkényelmesebben biztosítja a mentési igényeimet, az archiválás nem tart sokáig, és ráadásul a mentett anyag nem foglal el egy fél cédétartó-szekrényt. Nem kell mindig mindent újraírni, elég csak szinkronizálni - a frissebb adat felülírja a régit, az előző mentés óta nem változott adat megmarad. A külső rack hasznos, hiszen ha kinövöm a vincsesztert, veszek egy nagyobbat, és mentek arra. Ez most rendkívül jó választásnak tűnik, remélem, hogy a gyakorlatban is legalább ilyen hasznos lesz.

---
illusztráció: www.sxc.hu

Nincsenek megjegyzések: