Oldalak

2011. november 7., hétfő

Roxette - Charm school

Egy rajongónak nincs is nagyobb öröm, mint amikor kedvenc együttese új albumot ad ki. Ez egy-két évente is eseményszámba megy, de ha egy zenekar több mint 10 évet vár két stúdióalbum között, jelentősen felcsigázza az érdeklődést. (Rosszabb esetben elfelejtik őket.) A Roxette történetében ez a tíz év nem feltétlenül azért telt (látszólag) tétlenül, mert megunták a zenélést. A 2001-es, általam nagyon kedvelt Room Service című album után nem sokkal Marie Fredrikssonnál, az énekesnőnél, agytumort diagnosztizáltak. Éppen ezért, érthető okokból, hosszú idő kellett, amíg felgyógyul – és mondjuk meg, szerencsénk van, hogy sikeresen vette az akadályokat és így tíz év után, 2011 elején egy új albummal (Charm School) jelentkezett a zenekar.

Én már nagyon vártam erre. A svéd csapat olyan sokáig nem adott hírt magáról, hogy azon zenekarok közé sorolhatók, akik még ugyan aktívak, de máris emlékzenekarokat alapítottak a tiszteletükre. :)

A kieső időben nem kellett azért zenehiányban szenvednünk: a csapat másik tagja, a dalszövegíróként díjat nyert Per Gessle adott ki angol nyelvű albumokat. Valószínűleg a svéd nyelvű alkotások sem rosszak, de valahogy közelebb áll hozzám az angol nyelv, már csak azért is, mert egy-egy kedvelt számot így magam is el tudok üvölteni a sztárokkal, miközben jelentősen feltekert, szomszédirtó hangerőn hallgatom a műalkotásokat.

Valamilyen érthetetlen okból én csak hónapokkal később értesültem arról, hogy a Roxette visszatért és újra elemükben vannak. Szert is tettem legújabb albumukra, amit már napok óta hallgatok és meg kell mondanom, hogy nagyon tetszik. Különösen a She's Got Nothing On (But the Radio) és a Dream On című szám jön be nagyon, ez a kettő valamiért jobban tetszik a többinél, pedig a többi szám is igazán kedvelhető. Valószínűleg csak dallamuk könnyebb megjegyezhetősége végett van így, mert jelen sorok írása közben az In My Own Way című dal forog és hát az sem utolsó. Megkapó, lírai alkotás. Ilyenekből többet is találni a lemezen.

Minden rajongónak csak ajánlani tudom! Az albumon lévő 12 szám közel 41 percig szól. Ha van kedvetek, hallgassátok meg a fentebb már említett She's Got Nothing On (But the Radio) című számot ízelítőként.

Nincsenek megjegyzések: