Érdekes és egyben izgalmas, amikor az ember megszokott tevékenységeit valami újító erejű megoldással tudja helyettesíteni. A végeredmény ugyanaz, de a megoldásig megtett út teljesen eltérő. Ilyen például a mai délután, amikor (hűvös idő lévén) forró teát készítünk, de nem ám úgy, hogy belevágjuk a filtert meg a vizet a teafőzőbe aztán bekapcsoljuk, kivárjuk, amíg kipréseli magából a nedűt és iszunk, mint állat. Nem, mi ma, megadva a módját, kínai luxus módra, türelmesen készítjük el a teánkat. Ehhez, kedves olvasók, kínai teavirágot használtunk. Ez úgy készül, hogy a virágokat és tealeveleket tartalmazó keveréket egybekötik és így szárítják meg, a végeredmény egy kicsi csomag, ami a forró vízben szépen kinyílik.
Nézzük meg nyolcszoros gyorsításban az eseménysort!
Valami furcsa okból nekem a virág nem akart pályára állni, mindig lefelé nézett, így nem tudtam megcsodálni a középen lévő piros leveleket, amiktől igazán virág lenne a virág. Viszont a forrázás így is sikerült. A virágot ügyesen kihalásztam, majd leszűrtem a nedűt, így el is tudtuk azt fogyasztani. Az íze érdekes, kedvesem szerint fűízű és van is abban valami, amit mond: a tea íze mellett harsányan jelenik meg a "növény-íz". Egyfajta herbateára emlékeztet, de ugyanakkor finom és kellemes, két és fél kanál cukorral. Anélkül nem mertem megkóstolni.
A teavirág fajtától és virágtól függően olyan 4-500 Ft-ba kerül, léteznek persze ennél jóval drágább és valamivel olcsóbb kiszerelések is, de alapvetően a bögrébenvirágzás mintegy 10 perces megtekintése ennyit kóstál. Ebből is fakad, hogy nem egy mindennapi tea, inkább különleges alkalmakra érdemes tartogatni. Például hideg, összebújós novemberi délutánokra. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése