Oldalak

2009. november 3., kedd

Szórólapok, kilószám

Ma 334 grammnyi szórólapot kaptunk. Lemértem, digitális mérlegen. A tetemes mennyiség, ahogy ormótlan pofájával kandikált kifelé a postaláda száján, haragot váltott ki belőlem, és a mi ez a sok szar már megint?! rigmussal tépkedtem ki a se nyitott, se csukott postaláda-ajtónál értelmesen ki nem szedhető papírfecniket.

Amikor lenyugodtam kissé, gyorsan megszámoltam, hogy hány cég próbál a kegyeinkbe férkőzni, meg eladni valami újabb ratyit. A végeredmény 17 lett. 17 különböző küldemény egy nap alatt, igénytelen módon belepaszírozva a postaládába, helyet nem hagyva az esetleges postai küldeményeknek. 17 semmitmondó, a karácsonyt már november elejére előtoló kiadvány, amikben egész évben ugyanazokat látom. Csak periodikusan változnak. Most sincs benne más, csak az induló ár magasabbra van téve, mint az év során máskor érkező újságokban, így aztán nagyobb mértékű kedvezmény-százalékot lehet írni a lapokra, nagy betűvel.

Végeztem egy röpke számítást, és a kb. 12.000 lelket számláló városunkban ha feltételezzük, hogy minden háztartásban hárman laknak, kijön 4.000 lakás. Ha ide mindenhova löknek ennyi szórólapot, akkor az egész pontosan 4.000×334=1.336.000 gramm papír, ami 1,336 tonna. 1 tonna fehér papír előállításához kb. 1,7 tonnányi fára van szükség, így aztán az 1,336 tonnányi papír 2,27 tonna fa volt valamikor. Ezzel a mennyiséggel egy fával tüzelő család 2-3 hónapig kihúzná télen. Persze értem én, hogy a legtöbb része ezeknek a papíroknak újrafeldolgozott papír, de akkor is bele kell gondolni, hogy milyen hatalmas mennyiség ez, főként úgy, hogy most egy kisváros lakosságáról beszélünk.

Azt hiszem, ma már nem mondok több okosságot.

Nincsenek megjegyzések: