Oldalak

2010. június 18., péntek

Vonalkázásról, röviden

A bizonyítványok és törzslapok vonalkázása szerintem a legunalmasabb dolog, amit ember csinálhat. Úgy unalmas, hogy közben koncentrálni is rá. Mivel egy érettségi bizonyítvány vagy egy törzslap nem kevésbe kerül, a jó vonalkázáshoz teljes szellemi erőnlét és megfelelő eszköz-apparátus kívánatos, hogy az ember ne rontson el semmit és még csak véletlenül se szüntessen meg egy olyan mezőt az Okiratban, ami a későbbiekben jól jöhet.

A vonalkázónál a mentális egészség az első alapfeltétel, hiszen el kell kerülnünk a megőrülést akkor, amikor már huszonhetedjére vonalazunk egy ugyanolyan felépítésű bizonyítványt, és mégis elkúrjuk azt. Másrészről a jó szellemi kondíció azért is szükséges, hogy kezünket kordában tudjuk tartani, az ugyanis képes a koncentrációtól teljesen mást csinálni, mint amit kellene neki, így lefittyenő vonalakat kapunk eredményül, ami a legfinomabban szólva is trágyamód néz ki egy egyébként szépen kiállított bizonyítványban.

1. ábra: lefittyenő vonal, a ganéj munka netovábbja

A szellemi kondíció mellett az eszközpark is alapvetően meghatározza a vonalkázás minőségét. Elsősorban minden egyes vonalkázó-projektet új vonalzóval kell indítani, aminek éle még nem kopott el a több éves használattól, így tökéletesen egyenes, szép vonalat képes húzni. Szükséges még egy jó minőségű golyóstoll, ami lehetőleg 0.5 mm vékony vonalat rajzol, és általában egy adag bizonyítvány bevonalkázása után el is lehet dobni, mivel a golyó annyira elkoszolódik a vízjeles-dombornyomott papírtól, hogy írni sem lehet vele többet. A kommersz reklámtollak alkalmatlanok a vonalkázás míves műveletének kivitelezéséhez, hiszen ott a tinta a golyó fölött hatalmas, szörcsögő göbként gyűlik össze, és egy óvatlan mozdulattal összefesthetjük egész addigi munkánkat, ami bizony pszichésen megzavarhat bennünket, mert az érettségi csendes légkörébe tolt felcsattanó, a feszültség levezetését célzó magyaros káromkodás erősen nem javallt. A felgyülemlő tinta ellen védekezhetünk a tinta lehúzására alkalmas papirossal (papírzsebkendő kizárt), illetve azzal is, ha a golyóstollat közel függőlegesen tartjuk, miközben a lineát rajzoljuk. Ez utóbbi módszer azonban amellett, hogy rendkívül szép végeredményt kapunk, radikálisan igénybe veszi az eszközt, tehát alkalmazása után szépen halkan csukhatjuk rá a kukatetőt még az eredetileg jó minőségben legyártott golyóstollunkra is.

Ha a fent említett feltételek birtokában vagyunk már csak annyi a dolgunk, hogy időt nem kímélve folyamatosan és megállás nélkül vonalazzunk bizonyítványt, törzslapot, ellenőrző könyvet, és kíméletlenül irtsuk a használaton kívüli rovatokat, mintha muszáj lenne.

2 megjegyzés:

misty írta...

Ezen a cikken annak ellenére, hogy volt már ilyen vonalkázásban részem, nagyon jól szórakoztam. :-)

Thozoo írta...

Akkor legalább te átérezted sanyarú helyzetemet. :-)