Oldalak

2010. április 29., csütörtök

Főztünk a szabadban

A minap kisebb vendégséget csaptunk itthon. Ballagó osztályom tiszteletére paprikás krumplit főztünk a gyepen, kisebb lovardányi udvarunkban.

Előkészületek

A közel 40 vendég hamarosan megérkezett, és miközben Gergővel és Zsoltival a paprikás krumplit készítettük össze, kialakultak kisebb társaságok, akik a maguk csendességében szürcsölték a komoly és komolytalan nedűket.

Norbi komoly nedűvel próbálkozott

Ezen itókák fogyasztása csempészett némi pírt az arcokra és jókedvet a lélekbe, de ez csak jót tett, hiszen ennek köszönhetően fesztelen társalgás alakulhatott ki közöttünk.

Gergővel éppen fesztelenül társalgunk

Telt-múlt az idő, a paprikás krumpli rotyogott a maga csendességében. A vendégek jól érezték magukat és egyre jobban kurjongattak, majd kis idő eltelével cigánynótákkal is múlatták az időt. Mire az ég beborult, és egy-két szem eső is esett, a paprikáskrumpli is elkészült. Lidl-krumpliból nem jó főzni, ez talán most mutatkozott meg a legjobban: 2 perc alatt vált a ropogós krumpliból szétfőtt, de többek szerint jó ízű massza. A lányok, hogy a helyzetet mentsék, gyorsan galuskát gyártottak, amit gyorsan a krumpliba szaggattak, hogy ettől némi állag-javulás következzen be.

Szaggassuk, csajok!

A társaság kedélyesen mulatozott, én többekkel beszélgettem, miközben alkonyatra a krumplinak megszületett a végleges formája. A főzelékszerű masszából végigkínáltam mindenkit, aki csak óhajtott a termékből fogyasztani.

Ëgyetëk, vëgyetëk, lelkeim!

Azt hiszem, az étvágyra nem lehet panasz: a 3 kiló hagymából, 20 kiló krumpliból és rengeteg liter vízből főzött kajára volt kereslet, mindenki tápolt amennyit csak tudott belőle.

Krisztián és Bence pókerarccal esznek,
Józsi mulat, Sanyi kolbász után kutat.

A vacsora után két részre szakadtunk. A csapat egyik része beült meccset nézni Megmondja a Mackóval...


... a másik része pedig kint mulatott és táncolt az akkor már leginkább csak mulatós zenére degradálódott mp3-válogatásra.


A buli egészen éjfélig tartott, az utolsó vendégek az akkor már szakadó esőben indultak el hazafelé. Az egyre fogyó vendégsereggel még jót beszélgettünk az éjszakában, jól éreztük magunkat és azt hiszem, emlékezetes partit sikerült összehoznunk. Örömmel tölt el, hogy még utoljára együtt lehettünk. Legyetek jók, srácok-jányok!

A bulin készült képeimet megtekinthetitek ebben a galériában. :-)

Nincsenek megjegyzések: