Oldalak

2007. április 29., vasárnap

Kenyérrel esőben

Odakint eleredt az eső, én meg idebent egy alig fél órája kisült kenyércsücsköt ropogtatok. Könnyű így, hogy van egy pék a családban. Az ablakon az esőcseppek szabálytalan mintázatban gördülnek lefelé, eltorzítva az üvegen túli világ látványát. Aztán egyszercsak alábbhagy az eső, csendesebben csepereg, én meg csak bambulok, és azon gondolkodom, hogy milyen régen volt, amikor egy kiadós eső esett. Melegrekordok dőlnek meg kontinens-szerte. Mi lesz velünk a nyáron? Elképesztő hőségek vannak kilátásban. De ma még nem. Kimerészkedek. Az eső nem esik már, csak az ereszek csöpögnek, meg a fák ágairól hullik alá a sok apró csepp. Az eső illata minden eddigi tavaszi illat fölé kerekedve uralkodik egy pár percig, aztán, mintha ott sem lett volna, elillan. A kenyerem is elfogyni látszik, azt hiszem, ma mást nem mondhatok.

Pihenek, tegyétek azt ti is.

Nincsenek megjegyzések: