Trine
Ez a játék a valamikori Vikings nevű játékra emlékeztethet eleinte, később azonban felfedezzük, hogy azért itt többről van szó. Három karaktert irányíthatunk a játékban, a továbbhaladáshoz mindhármójukra szükségünk van: a harcos lezúz mindenkit, aki szembe jön, a tolvaj rendkívül jól tud ugrálni és a pálya legelrejtettebb zugaiba is eljut, ugyanakkor nyilakkal pusztítja az ellenséget és nyit meg rejtett átjárókat. A varázsló hidakat képez, akadályokat állít elő és tárgyakat mozgat mágikus tudásával. A játék alapvetően oldalnézetes, ennek ellenére teljesen 3D-s élményt nyújt, olyannyira, hogy 3D szemüveggel is élvezhető. A Vikings-szel ellentétben itt nem kell mind a három karakterrel eljutni a pálya végére, ugyanis ha pl. a tolvajjal eljutottunk egy adott pontra, akkor mind a három játékosunk az adott ponton van. A lényeg, hogy mindig tudnunk kell, hogy kivel lehet a legbiztosabban továbbjutni a pályán.
 |
| A tolvaj akcióban |
Kreativitásunkat teszik próbára az egyes pályarészletek: sokszor elsőre reménytelennek tűnő továbbhaladásokat tudunk saját magunktól megoldani, akár több módszerrel is. A karaktereink fejleszthetők: a tolvaj, aki egyben nyilas is, tüzes és fagyasztó nyilakat, a harcosunk pörölyöket vesz magához idővel, míg a varázsló nem csak egy, hanem a játékban előre haladva több tárgyat is meg tud idézni, ezekkel pedig olyan komplett szerkezeteket tud alkotni, amivel hidakat építhet, vagy kivédheti az alulról érkező nyársakat, amelyek játékosaink halálát okozhatják. Ezekhez a fejlesztésekhez apró üvegcséket és fénygömböket kell összegyűjtenünk, amelyek sokszor a legelérhetetlenebb részeken vannak – természetesen.
 |
| A harcos tanácstalan |
A játék egyetlen kellemetlensége, hogy az első részben (Trine 1) csak adott pálya elejére képes menteni a játék. Ezt azt jelenti, hogy hiába jutunk el egy szinten 99%-ig, ha nem fejezzük be és kilépünk, akkor újra kell játszani az egész szintet, ami bizony nemegyszer agyérgörcshöz vezethet. A második részben (Trine 2) – ami, ha lehet, még profibb, mint az első rész – már orvosolták a problémát: tetszőleges ponton lehet menteni a játékot és onnan tudjuk folytatni, ahol éppen abbahagytuk.
A játék gyönyörű, fantasy jellegű grafikával bír, óriási növények és csigák között kell előre haladni. A mozgatott tárgyak fizikája igencsak életszerű, minden hat mindenre, a fény-árnyék, tükröződések, jégfalon való áttűnések bámulatosan szépek és mindemellett külön ki kell emelni a háttérzenét, ami annyira szép, hogy akár külön albumként is megállná a helyét. Remekül illik a játékhoz, a Trine mindkét része igazi szépérzéket és reflexeket fejlesztő, aktív pihenést nyújtó alkotás.
The Tiny Bang Story
Aki szereti a kirakósokat és az agytornákat, valamint éles szemű (mert pl. játszott a Diffy 2. részével) és imád keresgetni, annak kitűnő pihentető szórakozást nyújt ez a játék, amiben meg kell mentenünk a puzzle-darabokra robbant civilizációt. A játék rendkívül aranyos, írott szövegek nélkül, nemzetközi módon, csak képekkel instruálja a játékost és eszméletlen rafinált kirakósok és agymozgató tornák vannak benne. (Ha valaki játszott a Samorost vagy Machinarium nevű játékokkal, akkor tudja hova tenni a kategóriát.) Néhol talán túlzásba is estek a fejlesztők és olyan feladványokat helyeztek el a játékban, amiket csak három infarktus után lehet úgy megoldani, hogy a játékos azt mondhassa: megcsináltam!!!!, ennek ellenére nagyon szórakoztató és pihentető az egész játékmenet.
 |
| Húsz játék a játékban: ezen feladványok megoldása vár ránk |
A gyönyörű, kézzel rajzolt pályákon mindenre lehet kattintani, mindennek jelentősége van. Eldugott részekben kell alkatrészeket keresni különböző gépek és mechanizmusok mozgatásához, össze kell szedni a pályán található összes papírhajót, ilyesmik. Szórakoztató, újszerű játék, nekem nagyon tetszett. Sajnos nem túlzottan hosszú, egy-két nap aktív játékkal végigjátszható az öt pályát tartalmazó elmés kis műremek.
Jó játékot mindenkinek! :)
2 megjegyzés:
The Tiny Bang Story - Kipróbáltam, de oda is ragadtam szóval végig is vittem, nagyon tetszett a játék, már a logikája miatt is :)
Tény, hogy ha nem néztem volna eme blogot nem találok rá a játékra.
A zenei aláfestés, meg valami csodálatos, amúgy is kedvencem a zongora. Ezek meg szép dallamok is :)
Örülök, hogy tetszett. A Thozoo naplóját mindig jó olvasni. ;)
Megjegyzés küldése