Oldalak

2006. június 22., csütörtök

Zárva

A délután egy részében megpróbáltam megjavítani bejárati ajtónk zárját, mert az utóbbi időben csak nemes küzdelmek árán adta meg magát, és engedte be a lakás jogos tulajdonosát. (Bérlőjét.) Rendelkezésemre állt egy csavarhúzó és egy kombinált fogó; gondoltam én, hogy nem lesz semmi probléma, ezek az eszközök elegendőek kell legyenek ahhoz, hogy az ajtólapba süllyesztett zár szemközti oldalán, a falban lévő kis biszbaszt kintebb és lentebb tegyem. A világon semmi gond nem lett volna mindezzel, ha azt nem szögelték volna azt az ajtótokhoz, így semmi esélyem nem volt arra, hogy megmozdítsam bármilyen módon is. A nyolcvan milliméteres szögekből kb. 20 mm látszott ki, persze ádáz küzdelem, és egy félkilónyi faforgács kitermelése után jöttem rá minderre. Olyan szinten gyötörtem el a zárnak ezen részét, hogy csak akkor ocsúdtam fel, amikor már derékig túrtam a faforgácsban, és nem tudtam kiszabadulni a lakásból, mert a zár - bezárt.

Nagy nehezen újra kinyitottam az ajtót, és mérgemben, na meg tehetetlenségemben visszaszögeltem az egészet a helyére, ott egye meg a fene, ahol van.

Azóta a zár tökéletesen működik, halk kattanással zárul, és ugyanilyen módon nyílik is.

Zárjavítást vállalok, házhoz megyek! :-)

Nincsenek megjegyzések: