Miért ónos az ónos eső?

Az ónos eső rendkívül érdekes folyadék: jégdaraként, vagy 0 fok alatti vízként (esőként) hull, de szilárd felületre érve azonnal megfagy. Nyilvánvalóan ha túl sok esik belőle, akkor egy idő után rendkívül vastag, csúszós felületet alkot mindenen, amin csak meg tud tapadni. Ezt talán tudjuk is, a kérdés csak az, miért hívják ezt a csapadékot ónos esőnek? Ón, vagy ólom van benne? A válasz természetesen nem – ennél jóval egyszerűbb oka van.

Ónos eső | forrás: superiorhirek.hu

Az elnevezést már többen próbálták kutatni, így például a National Geographic is, aki megállapította, hogy "az ón, illetve ónos szavunk ősi, finnugor eredetű, s egy 1138-ból származó írásos emlékben fordul elő először. Feltehetően az ősi onu, olnu szóból alakult át.". Az ólom egy ennél legalább 300 évvel fiatalabb szó, állítólag 1490-től található meg régi oklevelekben, de a két szó csak száz-százötven évvel ezelőtt különült el egymástól.

Az ónos és ólmos jelzők kapcsolata az esővel nem más, mint maga a felület színe és textúrája: a járdákra, utakra, parkok padjaira fagyott ónos eső gyakorta úgy fest, mintha fémmel futtatták volna be a felületet.

Ónozott kábelrögzítő bilincs | forrás: conrad.hu

Hóesés és hófúvás

Jelezték előre, de igazából nem hittem nekik. Aztán mégis: január 4-én eleredt a hó a városban. Sűrű pelyhekben esett, egy kicsit olyan volt, mint gyerekkoromban. Régen még természetes volt, hogy télen állandóan rengeteg hó esik, aztán ahogy telnek az évek, egyre inkább eseményszámba megy egy-egy hóesés, vagy olyan extrém hideg, mint ami jelenleg tapasztalható odakint.

Ha a blogom 20 éves lesz, és már csak alig-alig lesz hó, talán jól esik újra megnézni ezt a felvételt, amit pár napja, a gimnázium ablakaiból készítettem.