Oldalak

2013. szeptember 24., kedd

6 órányi alvás

Több hete 6 órát alszom hétköznapokon éjszaka. Nem nyolcat, mint eddig, csak hatot. Azt hittem, hogy ettől majd rettenetesen fáradt leszek, de bármilyen hihetetlen, nem így van. Reggel ugyan erőt kell venni magamon, hogy végre elhagyjam az ágyat, de ez nem volt másképp akkor sem, amikor 8 órát aludtam. Sőt, bátran mondhatom, hogy akkor még nehezebb volt felkelnem, mint most. Az oktatás átszervezésével alapvetően a napjaim is megváltoztak, több időt töltök a suliban, mert többet kell. Eleinte erről is azt hittem, hogy tönkre fog tenni az unalom, de nem: most, hogy az első dolgozatokat megírattam, bőven van mit csinálnom a rám kiszabott időben is. Egyszóval teljesen megváltozott minden körülöttem, úgy érzem. Az átszokási időszak (nem volt ez tudatos, egyszerűen csak így alakult) eléggé gyötrelmes volt, állandóan össze akartam aludni mindent. Leggázabb helyzet egy tanórán következett be, amikor mondtam a magamét, majd egy mondat közepén lévő á betűnél akkorát ásítottam, hogy még magam is meglepődtem. A diákokról nem is beszélve. :)

A hatórás alvás csak megszokás kérdése

Mivel az alvással eltöltött időnek általában van köze az ember közérzetéhez, ezért próbáltam megfigyelni, hogy miben másak a napjaim. Azt veszem észre a mindennapokban, hogy miután első órában elindult az oktatás és túl vagyok a pár perces "felpörgési" időszakon, minden megy flottul. A tanórák legalább annyira gyorsan telnek el (számomra), mint amennyire a lyukas órák, amiből meg aztán van bőven az idei tanévben.

Statisztikai adatok szerint aki rendszeresen 7 órát alszik naponta, annak a várható élettartama magasabb, mint a többieké. Ebbe az én hat órámmal pont nem esek bele, de majd korrigálok. Azt is mondják, hogy kevesebb alvással nagyobb súlyfeleslegre tehetünk szert. Nos, fogalmam sincs, szerintem a rajtam lévőnél már csak nem sikerül nagyobbat magamra halmoznom. Egészségtelen életmódomon alapvetően kellene változtatnom, tudom én, de egyelőre annyi a tennivaló, hogy állandóan a gép elé kényszerülök. Amit annyira nem bánok... de erről majd máskor.

Nincsenek megjegyzések: