Oldalak

2012. december 27., csütörtök

Ünnepek után

Elmúlt a karácsonyi időszak és örömmel jelenthetem, hogy nem kaptam bejglimérgezést. Már csak azért sem, mert ebből a remek süteményből éppen csak csipegettem, ahelyett, hogy zabáltam volna. Mert bárhová vetett bennünket a sors az ünnepek alatt, bejgliből nem volt hiány. Elmondhatjuk, hogy az ünnepek a szokásos rendben teltek el. Volt egy kis téli gumi teszt karácsony első napján, amikor éppen hazafelé poroszkáltunk a gépjárművel, megyénk elhagyatott útjain. Az előző nap esti köd maradéka fagyott rá az útra olyan alattomosan, hogy azon fagyásnak semmi nyoma nem mutatkozott, de autóval alig lehetett haladni rajta, mert annyira csúszott. Így aztán eltöltöttünk egy kellemes órát egy negyven kilométeres útszakaszon – szerencsére a kocsiban jó a fűtés.

Remélem, hogy a karácsonyfa alatt minden olvasó megtalálta azt, amire vágyott. Én az új Ákos CD-t találtam alatta (címe: 2084), ami ugyan mikulás-ajándéknak indult, de a logisztika kicsit megtréfált bennünket és mivel a mikulás már letette a lantot a szállítás napján, átdobta a csomagot a Jézuskának, aki éppen akkor kezdte az ipart.

Hálát adok a sorsnak, hogy kiscsaládom összejött karácsony tiszteletére. Röhöghettünk a gyerekeken, akik olyanokat szóltak be, hogy kidőltünk. Akár a fogalmazzunk egyszerűen rovatba is mehetne, de nincs értelme, ha nem magyarázom körbe. Szóval a gyerekek az asztal alatt korzóztak, miközben mi az asztalnál ülve beszélgettünk (mert hol a legjobb játszani, ha nem a lábak között, és tologatni mindenki talpát arrébb azért, mert a legórendőrautó éppen nem tud befarolni a parkolóba). Mivel ők az asztal alatt csak derékig láttak bennünket, az alábbi beszólás született, amikor a legórendőrautót ki akarták vonni a forgalomból egy időre: ezt add már oda anyának, az a szürke mamuszos nő az. :) Házipapucs alapján lettünk megkülönböztetve. :)

Sajnos, azt érzem, hogy a téli szünet nagyon gyorsan el fog osonni. Kicsit irigylem azokat, akik majd csak január 7-én lendülnek munkába, mi már harmadikán elkezdjük a reppet. Egy csütörtöki és egy pénteki nap lesz az első munkahéten, így talán könnyebb lesz visszarázódni a mindennapokba. Egyelőre még az itthon elvégezhető dolgaimat csinálom, a téli szünetre is jut egy kicsi a munkából. De nagyon nem szakítom meg magam. Év vége van, pihenés van. Pihenjetek sokat ti is!

Nincsenek megjegyzések: